Cégalapításkor gyakran merül fel a telephely bejegyzésének problémája. A leggyakoribb eset, hogy a cég székhelyét maga a céget alapító személy biztosítja, vagy székhelyszolgáltatást, virtuális székhelyet vesz igénybe, a telephelyre pedig később köt bérleti szerződést egy harmadik személlyel. Ilyen esetben nagyon gyakran rákérdeznek az ügyfelek, hogy elég-e később a NAV-hoz bejelenteni a telephelyet, fióktelepet, vagy a cégbírósághoz kell-e, netán mindkettőhöz… nagyon könnyen hozzáférhető információ ezzel kapcsolatban nem nagyon érhető el az interneten, ezért mindenki maga következtet, és hozzá kell tennem: sajnos a leggyakrabban rosszul.
Telephely – fióktelep bejegyeztetésének egyetlen jogszerű megoldása
2012. március elseje után Magyarországon telephelyet, fióktelepet bejegyeztetni csakis a cégbíróságon keresztül lehet, mondjuk másképp: 2012. március 1-től kezdődően kizárólag a cégjegyzékben feltüntetett telephellyel rendelkezhet gazdasági társaság, ennek egyetlen módja a cégbírósági bejelentés vagy már cégalapításkor vagy később cégmódosítással, amely kötelező jogi képviselettel párosul, ügyvéd, jogtanácsos igénybevétele kötelező.
A cégbírósági bejelentéssel teljesíti az adózó a NAV-hoz történő bejelentést, tehát az aktuális T201-es nyomtatványon már nem kell ezt megtenni.
! Ha valaki a cégbíróságot kihagyva, ügyvéd/jogtanácsos nélkül szeretné csupán a könyvelőjén keresztül a T201-n legalizálni a NAV-hoz beküldve a telephely, fióktelep létesítésének tényét, azt a NAV el fogja utasítani határozatban. Ezen nem változtat az sem, ha a cégbírósághoz be nem jelentett telephely rovatot töltik ki.
Az egyetlen jogszerű járható út tehát a cégbírósághoz történő bejelentés – cégmódosítás – , ez mellett a NAV-hoz ezt nem kell megtenni.
Telephely, fióktelep cégalapításkor
Amennyiben már cégalapításkor felmerül a telephely, fióktelep létesítésének gondolata, sőt már meg is egyeztünk pl. bérletről, akkor kötelező már cégalapítás során a létesítő okiratban megjelölni azt, a korábban idézett jogszabályhely szerint. Gyakran merül fel problémaként ilyenkor, hogy még nincs bérleti szerződés, hisz kétoldalú jogügyletről lévén szó egyik szerződő fél még nem létezik – a cégalapítás során majd létrejövő fél – ilyenkor megoldás szerződés helyett, a telephely vagy fióktelep létesítésére vonatkozó tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat, mely egyoldalú jogügyletnek számít, és még létre nem jött cég esetében is alkalmazható cégalapításkor. Amennyiben a bérbeadó, tulajdonos nem szívesen ad hozzájáruló nyilatkozatot egy létre nem jött cég cégalapításához, nyugodtan lehet – szépen lepapírozva az egészet – kauciót felajánlani, ilyen esetben könnyebb a másik féltől hozzájárulást kérni – a bizalom is nyilván nagyobb.
Mindez 2012. március 1. előtt
A Legfelsőbb Bíróság leszögezte elvi éllel – KGD2012.22 – , hogy a telephely, fióktelep létesítését a cégbíróságra kötelezően bejelenteni nem kell, ezért bírságot kiszabni nem lehet. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy ez az ügy adójogi megítélését nem érinti, azaz adójogi értelemben létesített telephely, fióktelephely esetén az Adóhatósághoz a bejelentést meg kellett tenni.
Gálusz Gábor