Pikáns érdekesség – csakis műkedvelőknek.
Az index.hu mai (a posztot következő nap teszem közzé) számában megjelent egy érdekes cikk a következő címmel: “266 milliárdja van, semmit nem tudunk róla“
Az írás a Magyarországon legnagyobb jegyzett tőkével 2013-ban megalapított cégeket veszi sorba, összehasonlítva a 2012-es adatokkal. A listában található egy 2012-es kakukktojás, aminek tényére a cím is utal. Valaki, (a cikk szerint valaki – egy magánszemély) alapított egy 266 milliárd jegyzett tőkéjű céget, a cég neve: “3SZV Zrt.“, hosszabb, nem pedig becsületesebb nevén: “3SZV Alternatív Energetikai, Műszén-kémiai Termékgyártó és Kutatás-fejlesztési Zártkörűen működő Részvénytársaság”.
A dolog pikantériája, hogy ezzel a cégalapítással bekerült Magyarország működő cégeinek TOP3-ba, ami a jegyzett tőkét illeti, és az alapítók eddig az üzleti élet elit milliárdos klubjából hiányzó ismeretlen személyek. A jegyzett tőke meghaladja a MOL-ét is, de ha a piaci kapitalizációt nézzük a MOL nyilván egy helyiértékkel többet ér:) A nagy titkot itt közszemlére teszem, jelentem a végeredményt előre sejtettem…
266 milliárd forint – ismeretlenektől – miből?
A 266 milliárd forintos induló cégvagyon mögött csak 2 millió forint készpénz, és 266 milliárd forint értékűre taksált nem pénzbeli hozzájárulás – apport áll. A cikkel ellentétben a céget nem egy személy, hanem három magánszemély alapította(a cégjegyzékben csak egy látszik) bár ez igazából lényegtelen.
Az apport megnevezése: “Termodinamikai eljárás illetve ehhez kapcsolódó licenc díjak feletti rendelkezési jog” – aminek értékét 266.000.000.000.- Ft-ra teszik az alapítók.
Az alapító részvényesek állításukat egy könyvvizsgálói jelentéssel igazolják, amely összesen nyolc oldalas, és amelyet a GALLAI’99 Könyvvizsgáló KFT állított ki. A könyvvizsgáló cég az okiratban 180 napra vállalta azt, hogy fenntartják állításukat – feltéve, hogy “új szempontok nem merülnek fel“.
Hogy jön ki a 266 milliárd forint?
Az egyszerű és nem egyszerű ember rögtön ilyenkor nyilván kiváncsi arra, hogy miként és hogyan jött ki a 266 milliárd forint, ami irdatlan nagy összeg – összehasonlításul a MOL jegyzett tőkéje 79 milliárd forint, ami kevesebb, mint harmada. Reménykedhetünk benne, hogy ez a könyvvizsgálói jelentésből kiderül, idézek, lássuk csak:
“Értékelő munkánk keretében, a rendelkezésre álló teljességi nyilatkozatot alapul véve az apportra bocsátott nem pénzbeli hozzájárulások értékmeghatározásának módszere:
2.) Módszerek:
Az apport értékek meghatározásakor az alábbi értékelő- és hitelesítő munkát végeztük el:
a.) megvizsgáltuk a rendelkezésre álló dokumentumokat és korlátozás nélkül elfogadtuk azt értékelésünk alapjául.
2.) Technikák, eredmények:
a.) Nem pénzbeli hozzájárulás
– Szegvári Gyula László Tulajdonban lévő, apportra bocsátott nem pénzbeli hozzájárulás (16 db 3SZV – Termodinamikai eljárás illetve ehhez kapcsolódó licenc díjak feletti rendelkezési jog értéke: 266.000.000.000.- Ft
b.) Együtt:
– hitelesített apportérték (nem pénzbeli hozzájárulás):
Mindösszesen: 266.000.000.000.- Ft “
Kérném, így lehet Magyarország kishíján legnagyobb jegyzett tőkéjű cégét megalapítani.
Érdekességképpen: tudomásom szerint a magyar cégjegyzékben szereplő legnagyobb jegyzett tőkével rendelkező cégek az alábbiak:
– Corning Hungary Kft. – 346 milliárd forint – Zürich-i fióktelephellyel – “technikai” cég – egyéb hitelnyújtás…
– a második a THOMSON Kft. – 278 milliárd forint jegyzett tőkével – luxemburgi fiókteleppel.. – “technikai” cég – egyéb hitelnyújtás…
– a harmadik pedig at 3 SZV Zrt. – 266 milliárd forinttal, az egyetlen magyar tulajdonú társaság a TOP3-ban…
Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő az, hogy cégalapítók nem pénzbeli hozzájárulás gyanánt immateriális javakat próbálnak megadni, ez szinte minden egyes esetben be nem jegyeztetett ötlet, üzleti terv… a legnagyobb képtelenség, amivel ilyen helyzetben megkerestek, egy “üzleti terv” volt, amelynek kiagyalói ennek értékét legalább 400 milliárd dollárra (!!!) tették… a “szellemi termék” pedig még csak az USA-ban előzetes piackutatás során kalkulált összeget jelenti – hangzott szkeptikus reakciómra a könnyedén megérthető válasz….
Nem tértem ki a fenti ügy – és általában véve az immateriális javak apportálásának – jogi vetületeire, feltételeire, és annak meglehetősen kemény jogi következményeire, a bírósági gyakorlatra, mulasztásomat hamarosan pótolom. Mentségemre legyen mondva, hogy néha bulvár-szerűzni is kell:)
Legek….
A fenti társaság cégbírósági bejegyeztetéséhez még annyi adalékkal szolgálok, hogy a cégbíró első alkalommal be sem jegyezte a zrt-t, összesen 14 pontból álló végzéssel tudatta az eljáró ügyvéddel a kifogásait… – ennyi pontból álló elutasítást még sohasem láttam – a végén csak összejött, sikerült mind a tizennégy pontot orvosolni, és megalkotni a rendszerváltás utáni idők legnagyobb tisztán magyar tőkével létrehozott cégét… (A tizennégy pontban felsorolt aggály láttán, érezhető, hogy a cégbíró szeme előtt lebegett és tudta, hogy később az ügynek komoly sajtója-következményei lehetnek, hisz hihetetlenül alaposan átrágta a bejegyzési kérelmet, ezzel szemben az alapítók, és az őket képviselő ügyvéd hallatlanul figyelmetlenül és szakszerűtlenül járt el, egy 266 milliárdos cégügy azért nagyobb körültekintést érdemelt volna)
A 3SZV Zrt cégalapításának összmérlege:
- a legnagyobb apporttal megalapított magyar tulajdonú cég
- a legtöbb pontot tartalmazó elutasítás (ennél többet nehezen lehet elképzelni)
- a cégalapítás nagyságrendjéhez képest talán legfelületesebb könyvvizsgáló jelentés
- az ügy nagyságrendjéhez képest talán legfelületesebb ügyvédi munka
Gálusz Gábor
Tisztelt Gálusz Gábor!
Olvasva a fenti bejegyzést több dolog is felmerült bennem.
Például ha a törvény ezt megengedi akkor miért is nem alapítson valaki egy akár 1 000 milliárd HUF alaptőkéjű céget? Az is éredkes hogy anélkül kommentálja ön és mindenki más is az ötlet, találmány értékét hogy fogalmuk sincs róla miről is van szó. A (korrekt) vélemény nyilvánításhoz több kellene mint az hogy ilyennel még nem találkozott. A könyvvizsgálói értékeltetés, törvényileg előír követelmény és jóval szofisztikáltabb annál hogy parasztogikával el lehessen intézni. Ugyanis bárkinek igen komoly fejtörést okoz valami olyat felértékelni ami ma még nem létezik vagy amit még soha nem lakalmaztak ipari méretekben. Ha találmányról van szó, akkor szinte csak és kizárólag a feltalálója ismerheti annyira hogy teljes képet adhasson a dologról, igen ám de a feltaláló nem végezheti el az értékelést. Így egy könyvvizsgálóhóz fordul aki a rendelkezésére álló dokumentumok alapján, de hozzáértés híján (nem ő találta ki) elvégzi a rábízott munkát. Ja és hogy nem elég részletes a leírás, hát egyrészt ha az lenne akkor előrébb lenne, értené, felértékelné, majd ön megmondaná mennyit ér? Kettő ön a nagyvilág elé tárná a találmánya, módszere teljes leírásást?
A MOL példája is nagy mellégogás, hiszen a MOL nvalós értékét sem tudjuk csupán sejtjük a rendelkezésünkre bocsátott hírek, információk alalpján, Amik vagy igazak vagy nem! Példa erre hogy amikor a legutobbi kötvény kibocsátásukat bonyolították (kötvény vagyis hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Nincs elég saját tőke?) a kiadott kötvénytájékoztatóban 23 (A4-es) oldalon keresztül taglalták a kockázatokat aminek okán a kötvények visszafizetése kétséges. Mindennek tetejében a gyanútlan (vagy a brókerek által félrevezetett) “befektetők” pénzét egy távoli országban egy ellenőrizhetetlen kutatására és kút ásásra használták/használják fel. A végére a csattanó, a cég vezetője egy nemzetközileg körözött egyén! És lehet hogy önt megnyugatatja engem nem hogy a “családja” szerint ártatlan.
Ezek után a 266 milliárdos cég csak egy úri huncutság amely nem a megvalósítójáról állít ki bizonyítványt, hanem görbetükröt tart a törvényekrő, szabályokról és az alkalamazóikról.
No meg az emberi írigységről.