feb 14 2017

Székhelyszolgáltatás: jogalkotói tiszta víz a pohárban

Magyarországon az első székhelyszolgáltatást végző irodák nagyjából a kilencvenes évek közepén kezdték meg a tevékenységüket. Akkoriban még nem volt annyira közismert a vállalkozók, cégek  között ez a tevékenység, mint manapság. Erősen népszerűvé nagyjából az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételével, a cégalapítás könnyebbé tételével váltak. Ennek igazi csúcsa 2011 volt, amikor havonta átlagban 4.000 céget jegyeztek be a hazai cégbíróságok.

Székhelyszolgáltatás, mint nevesített jogi kategória

A székhelyszolgáltatás, mint jogalkotó kategória deklaráltan korábban csak az ügyvédi székhelyszolgáltatás kapcsán létezett. Az alapot ehhez a 2006. IV. tv adta, annak 7/A. §-a, ahol elsőként a zárójelben megjelent a magyar jogtörténetben először a “székhelyszolgáltatás” jogi kifejezése.  “A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely szolgáltatás).” a jogszabály ezen része 2012. március 1-től hatálytalan.

Ehhez a jogi alaphoz csatlakozott a 3/2012. MÜK szabályzat, illetve a 1/2007-es MÜK szabályzat, amelyek pontosan leszabályozták az ügyvédi székhelyszolgáltatás mibenlétét, működését. Ez a szabályozás rendkívül szigorú volt, sem a cégek, sem a cégek nem erőltették. Az ügyvédek által nyújtott székhelyszolgáltatás megszűnt 2012. március 1-vel, pontosabban új szerződéseket ilyen címen nem fogadhatnak többet be.

Székhelyszolgáltatás a gyakorlatban

Székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződést mégis ennek ellenére jellemzően és túlnyomórészt 99.9%-ban, nem ügyvédekkel, hanem a cégek erre szakosodott társaságokkal kötöttek. A cégbíróságok jellemzően minden esetben befogadták ezeket a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmeket, úgyszintén az előzetes kontrollt gyakorló ügyvédek. Csak Budapesten sejtésem szerint több tízezer ilyen jellegű székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés született.

Székhelyszolgáltatás a viták kereszttűzében

Ugyanakkor a székhelyszolgáltatás jogszerűségével kapcsolatban, –  már ami a cégek által nyújtott szolgáltatást illeti, hisz az ügyvédek által nyújtott székhelyszolgáltatás nem volt kérdéses- , folyamatosak voltak a viták a médiában, háttérbeszélgetések során. Jogászok, ügyvédek, sokszor még NAV ellenőrök is állították: székhelyszolgáltatást márpedig csak ügyvéd nyújthat, a többi jogszerűtlen, és ördögtől való. Fenti jogszabályhelyekre hivatkoztak, amelyekben csak ügyvédek kapcsán szerepel a fogalom. Mégis a NAV ellenőrzött, határozataiban nem vitatkozott, a cégbíróságok nem vitatkoztak. Gyakorlatilag a vita maradt elvi, hisz a cégek folyamatosan vették igénybe és kötötték ezerszámra főleg Budapesten a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket.

Nyilván én is azokkal a hangokkal értettem egyet, amelyek jogszerűnek tartották a székhelyszolgáltatást. Erre vonatkozó véleményem két pilléren állt: az egyik szerint a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés egy a hazai jogi környezet által engedett Ptk-n alapuló egyszerű atipikus szerződés. A második pillér pedig a végrehajtó szervek gyakorlata, melyek következetesen elfogadták, de negatívan megközelítve is mindenképp tűrték ezeket a szerződéseket. A jogi ésszerűség szerint ezek vitathatatlanul és egyértelműen jogszerű szerződések.

Nem volt olyan állami szervezet, amely vállalta volna azt, hogy a viták végére pontot tesz, és jogszabályban kinyilvánítja valamilyen módon, hogy ez egy létező jogintézmény.

Parlament: a cégek törvényesen nyújtanak székhelyszolgáltatást

A vita véget ért. A pontot a vita végére a Parlament tette.

A közelmúltban az Adózás rendjéről szóló törvénybe bekerült a székhelyszolgáltatás, pontosabban a székhelyszolgáltató jogi fogalma, ami a következőképp hangzik: “ aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről “

Ezen jogszabályhely 2017. január elsejétől van hatályban.

A jogszabályváltozás kiemeli, törvényes szinten elismeri és deklarálja a székhelyszolgáltatást.

Gálusz Gábor

 

 


dec 9 2012

Adót fizet, aki a cégét saját lakásába jegyezteti be?

A válasz nagy valószínűséggel: IGEN – arról, hogy miként tudja ezt elkerülni, a cikk második részében olvashat.

Magyarországon ugyan nincs ingatlanadó, de az ingatlan után, azaz pontosan: az ingatlan tulajdonlása után a helyi adókról sz. 1990. évi C. törvény szerint lehetősége van az önkormányzatoknak arra, hogy három féle jogcímen is adót szedjenek be, ezek pedig:

építményadó

– telekadó

– kommunális adó

A cikk az építményadót érinti.

Az építményadót lakás, és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész tulajdonlása után kell megfizetni, függetlenül annak funkciójától – ezt a helyi adókról sz. törvény deklarálja. Azt, hogy ennek mik a pontos részletei, az adott helyi önkormányzat alakítja ki. 2008-tól óta az uniós jogharmonizáció miatt nincs lehetősége arra sem a Magyar Államnak, sem a helyi önkormányzatoknak, hogy kivegyék az építményadó alól azokat az ingatlanokat, amelyek ugyan lakások, lakásként is funkcionálnak, de üzleti, jövedelemszerző tevékenység is folyik a falaik között. Innétől fogva ha a helyi önkormányzat rendeletet hozott építményadó tárgyában, akkor szinte biztos lehet abban, hogy lakása után minden évben adót kell fizetnie, ha az cége székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként funkcionál. Pl. a Budapest VI. kerületében ennek a mértéke egységesen 1.240 ft/m2, amelyet a hasznos teljes alapterület után meg kell fizetniük. Amennyiben az ön cégének székhelye saját lakhelyére lett bejegyezve, és helyi képviselő-testület hozott építményadóra vonatkozó rendeletet, akkor nagy szerencséje van, hogy még nem szabták azt Önre, mint ingatlantulajdonosra ki, illetve, hogy nem foglalkoztak vele eddig. A jövőben ezt bármikor megtehetik, emlékeztetőül, egy VI. kerületi lakás esetében ez évi több mint 80.000 forintot jelent 70 m2 hasznos alapterületű lakást feltételezve. Az adó független attól, hogy valaki a teljes ingatlant, vagy csak egyetlen négyzetmétert használ üzletszerű tevékenységre.

Jó, de miként lehet az építményadó hatálya alól kikerülni?

Egész egyszerűen, hogy nem válik az adó alanyává, tehát nem birtokol olyan ingatlant, ahol üzletszerű, jövedelemszerző tevékenység folyik magyarán: a cégét átjegyezteti egy másik ingatlanba, lehetőleg olyan helyre, ahol Ön nem tulajdonos, pl. egy székhelyszolgáltatóhoz. Ha valaki most töri a fejét cégalapításon, akkor pedig érdemes megelőzni ezt a későbbi dilemmát most:  számításba venni egy másik ingatlant, mint székhelyet, netán egy székhelyszolgáltatóhoz vinni a cég székhelyét.

A megoldás tehát:  a székhelyszolgáltatás.

A székhelyszolgáltatás keretei között – mivel az ingatlant nem Ön birtokolja, mentesül az építményadó megfizetésének kötelezettsége alól. Előnye, hogy megtakarítja az építményadót is, ha tevékenységéhez nincs szüksége telephelyre, fióktelepre, akkor pedig – ha iparűzési adó mentes székhelyszolgáltatásunkat veszi igénybe – iparűzési adót sem kell fizetnie.

A székhelyszolgáltatás előnye mindezeken felül:

– a cégtábláról a székhelyszolgáltatást végző cég gondoskodik

– a székhelyszolgáltatás magában foglalja a levelei átvételét, az Ön székhelyén, azok szkennelt formában történő továbbítását

– hó végén – vagy igény szerint – pedig postai küldést az Ön által megadott e-mail címre.

– a székhelyszolgáltató cég folyamatos jelenléttel bír az ingatlanban

Honlapunkon tájékozódhat a székhelyszolgáltatás díjazásáról, a különböző lehetőségekről, a további előnyökről.

Gálusz Gábor