ápr 15 2018

Amikor a cégjegyzéki adatok és az iratok eltérnek egymástól…

Sok vállalkozó, cégvezető találkozott  – és ez tapasztalat – olyan cégjogi állapottal, amikor is, a cégjegyzék más adatokat tartalmaz, mint a kezében lévő ügyvéd, jogtanácsos által szerkesztett cégjogi okirat. Ez előfordul mind cégalapítás, mind pedig cégmódosítás után. Gondolok itt arra pl. hogy egy név el van írva, vagy arra, hogy egy igazgató nem szerepelt a cégjegyzékben, pedig az iratok tartalmazzák azt stb. A lényeg, hogy a kezében lévő iratok jól, helyesen tartalmaznak adatokat, ugyanakkor a cégjegyzék ehhez képest false adatokkal bír.

Ilyen esetben az eredeti okiratokat szerkesztő ügyvéd, jogtanácsos adhat be kijavítás iránti kérelmet – ennek illeték vagy közzétételi díj vonzata nincsen – és amennyiben beigazolódik, hogy a beadott és elfogadott(!) iratoktól eltér a cégjegyzék, a cégbíró végzésben elrendeli a korábbi végzés kiegészítését vagy kijavítását. Erre a cégbírót a  2016. évi CXXX. törvény (Pp) 352. §-a hatalmazza fel, fellebbezésre elutasítás esetén van lehetőség. A kijavítás, kiegészítés iránti kérelem fenti tényállás esetén időkorlát nélkül előterjeszthető.

Gálusz Gábor

Az iroda ahol várjuk ügyfeleinket 1027 Budapest, Bem rakpart 50.

 

 


jan 13 2017

Kötelező cégmódosítás 2017

2016. március 1-én a magyar Országgyűlés döntött a kft-kre vonatkozó kötelező cégmódosítás határidejének 2017. március 15-re történő halasztásáról.

A határidő vészesen közeleg, mit kell tudni a kötelező cégmódosításról, kiket érint?

Azon kft-ket érinti, amelyek társasági szerződése 2014. március 15-e előtti, azaz nem az új Ptk szerint készült. A mostani módosítás ezzel együtt azokat a cégeket, kft-ket is érinti, amelyek törzstőkéje nem éri el a Ptk. szerinti minimumot, azaz 3 millió forintot. A mostani kötelező cégmódosítást ezért kötelező törzstőke emelésként is emlegetik, hisz minden olyan kft-nek, amelynek törzstőkéje nem éri el a 3 milló forintot, kötelezően meg kell emelnie azt.

Milyen lehetőségei vannak egy kft tulajdonosának a törzstőke emelésre?

Fő szabályként le kell szögezni, hogy a 3 millió forintra történő törzstőke emelés nem jelenti azt, hogy minden kft-nek 2017. március 15-ig a bankszámlájára be kell fizetnie a jelenlegi törzstőkéje és a 3 millió forint közötti különbözetet.

A társaságoknak csupán elég dönteniük a törzstőke emelésről, de pl. a pénzügyi teljesítést további – a kialakult bírói gyakorlat szerint – 2 évig elhalaszthatják. Ilyen esetben a cégjegyzékben, és társasági iratokban már a 3 millió forintos új jegyzett tőke szerepel, úgy hogy mellette pl. 2019. március 15-e a teljesítési határidő. Ez utóbbi a cégjegyzékről nem tűnik ki, csupán a társaság irataiból.

Csak készpénzzel történő emelés lehetséges vagy van más lehetőség is?

Nem csak készpénzzel történő emelés lehetséges, az alábbi módokon lehet törzstőkét emelni:

  1. Bankszámlára történő teljesítés, melyről a módosításkor az ügyvezető igazolást mellékel
  2. Házipénztárba történő teljesítés, amely a módosítás előtt történt, elég nyilatkozni
  3. Jövőben történő – maximum 2 év lehet a határidő – teljesítés bankba vagy házipénztárba.
  4. Apporttal történő emelés
  5. Meglévő tagi kölcsönnel történő törzstőke emelés
  6. Eredménytartalékból, azaz a cég korábbi ki nem vett nyereségéből történő emelés, mérleg szükséges
  7. Előírt, de ki nem vett osztalék elengedésével történő emelés, amely emeli az eredménytartalékot

Amennyiben egyik módszer segítségével sem tudják, vagy nem akarják megemelni  törzstőkét, az esetben olyan társasági formára kell átalakulni, amelynek minimális jegyzett  igényének meg tud felelni a társaság. Ez kft esetében lehet bt, azaz betéti társaság, netán kkt, azaz közkereseti társaság. Tudni kell azonban, hogy a cégforma váltás hosszadalmas, könyvvizsgálót igénylő költséges eljárás.

Mennyibe kerül a kötelező cégmódosítás, törzstőke emelése?

Alapvetően az Ptk-nak történő megfeleltetés, illetve a 3 millió forintra történő törzstőke emelése illeték és közzétételi díj mentes. Amennyiben a cég adataiban, társasági szerződésben ezeken felül más is módosul pl. székhely, ügyvezető személye stb. az esetben a szokásos illetéket és közzétételi díjakat kell megfizetni.

A kötelező cégmódosítás/ törzstőke emelés ügyvédi munkadíjai szabadárasak, a topcegalapitas.hu ügyvédpartnereinél az ügyvédi munkadíj lehet akár 0 forint, azaz ingyenes is, a partnerek árairól itt tájékozódhat.

Mi történik, ha késedelmesen vagy nem emeli meg a törzstőkét a társaság?

Az esetben, ha ezt észleli a cégbíróság akár 10.000.000 forint bírságot is kiszabhat, illetve végső esetben törölheti a cégjegyzékből végleg a céget.

Gálusz Gábor

 

 


máj 1 2013

Tevékenységi kör változás 2014, követendő eljárás, jogi háttér – időtényező…

A tevékenységi körök változása az egyik leggyakrabban előforduló cégparaméter változás. Muszáj vele foglalkozni, hisz sok száz tételt tartalmaz a TEÁOR 2008-as nómenklatúra, éppen ezért a cég ha egy kicsit is más irányba “rezdül”, már beáll egy új tevékenységi kör – az adójogi vonzat miatt kiemelt a jelentősége. A gyakorolt tevékenységi körök nyilvántartása nem a társaság elszigetelt problémája, nem magánügy, hisz a gyakorolt tevékenységi köröket köteles a hivatalnak lejelenteni.

A tevékenységi körök módosításának eljárása rengeteget változott az elmúlt években. Nem írok a múltról, írok a jelenről.

Cégmódosítás, tevékenységi körök módosítása társasági szerződésben…, ha szeretné, hogy a tevékenységi körök a társasági szerződésben, alapítói okiratban is feltüntetésre kerüljenek..

Tevékenységi kör változás 2014 – bejelentés, és jogi háttér

A Gt. 12. § (1) c., pontja szerint a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a társaság főtevékenységét és további tevékenységi köreit – ez a cégalapítás procedúrájára értendő. (Érdekességképp: 2012. március 1. előtt ez állt a 12. §-ban: “c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;” majd 2012. március 1. után pedig, – ma is hatályosan – ez: “c) a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét;

Ugyanakkor ugyanezen 12. §. (2) bekezdése rögzíti azt, hogy a tevékenységi körök változását nem kell kövesse a társasági szerződés módosítása, azt elég lejelenteni a NAV-hoz. Egész pontosan a teljes paragrafus így szól: ” (2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során – a TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül – minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság – a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül – bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak – főtevékenységként vagy más tevékenységként – bejelent. A társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását.

A tevékenységi kör változását a NAV felé kell kötelezően bejelenteni, oda viszont nem 30 nap a határidő (!!!), mint a cégbíróság felé, hanem csak 15 nap – erre érdemes odafigyelni, ha el akarjuk kerülni a felesleges bírságot! A Ctv. 24. §. 4b) tartalmazza ennek precíz menetét, azaz azt, hogy a NAV elektronikus értesítése alapján jegyzi be a cégbíróság a tevékenységi köröket a cégjegyzékbe. Idézem az ide vágó passzust: “(4b) A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.

Az élő szabály szerint, alapításkor tehát minden tevékenységet fel kell tüntetni a társasági szerződésben, változáskor pedig ehhez nem kell a társasági szerződést módosítani, elég a NAV-hoz 15 napon belül lejelenteni a változást. Ha valaki nagyon akar kötözködni ezen a hivatalok által is elfogadott gyakorlaton, és azért, hogy senki se aludhasson nyugodtan, – minden rosszindulat nélkül – megemlítem, hogy a Gt. 18. §-a szabályozza a társasági szerződés módosítás eseteit, és ott fehéren-feketén beszél a tevékenységi körök változásáról, – többek között – arról, hogy felhatalmazás szerint, akár azokat az társasági ügyvezetése is megteheti, a legfőbb szerv összehívása nélkül. Még konkrétabban: “(3) A társasági szerződés felhatalmazhatja a gazdasági társaság ügyvezetését – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a (2) bekezdés szerinti döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítására.” – és ezt főszabály szerint 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak…. a feszültség oldása helyett:  Ctv. 51. §. (2) “Ha a létesítő okirat tartalma változik – akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a legfőbb szerv határozata útján -, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként (pl. a kft. tagjainak változása, az új vezető tisztségviselő személye). “.., hogy a nyugalom helyreálljon valamelyest: Ctv. 53. §. (2) “Az adószám, valamint a statisztikai számjel változását az azt megállapító szervezet, a főtevékenység és a további tevékenységi körök változását az állami adóhatóság, a cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változást pedig a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató közli a cégbírósággal elektronikus úton. A változás bejegyzése – illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül – automatikusan, elektronikus úton történik meg.

A jogszabályi ellentétek miatt, tisztázni kell a pontos eljárást. A jogalkotó akarata egyértelmű volt a jogszabálymódosítással,  az  más kérdés, hogy teljesen a tevékenységi körök változásához kapcsolódó minden rendelkezés nem lett egy irányba rendezve, harmonizálva. Bent maradtak a 18. §. imént említett tevékenységi köröket is érintő társasági szerződésmódosításhoz köthető rendelkezései, ettől függetlenül a gyakorlat nem követeli meg a tevékenységi kör változás kellékeként a társasági szerződésmódosítást.

Érdekesség még, hogy korábban, és jelenleg is a cégbíróságok cégalapításkor a tevékenységi köröket ellenőrzik, kontrollálják, tehát többé-kevésbé átnézik azokat, és ha feltűnő komoly engedélyköteles tevékenységi kört akar valaki bejegyeztetni, azt a bejegyzési kérelmet visszadobják. Az új eljárás rend szerint, amikor is a NAV felé adják le a társaságok a tevékenységi kör változásokat, és a cégbíróság automatikusan jegyzi be azokat – mindenféle kontroll nélkül – , alkalmat ad sokaknak arra, hogy olyan tevékenységi köröket vegyenek fel a cégjegyzékbe, amelyeket egyébként a cégbíróság cégalapítás utáni bejegyzési eljárásban nagy valószínűséggel elutasított volna. (a NAV egy XML-formátumú állományt küld át automatikusan a cégbíróság szerverének). Ez a rendszer egyik gyenge láncszeme, azt még megjegyzem, hogy a bíróságok gyakorlata – cégbejegyzéskor – amúgy eltérő az egyes tevékenységi körök bejegyzésével-engedélyhez kötöttségével kapcsolatban. (pl. tipikusan ilyen a biztosítási ügynöki-brókeri tevékenység).

Az is fontos, hogy a cégbejegyzéskor, cégalapításkor a könyvelőnek a 201-es nyomtatványon nem kell leadnia a tevékenységi köröket, mert azt a cégbíróság automatikusan adja át, később – tevékenységi kör változáskor – , mint írtam pedig a NAV küldi meg a változásról a cégbíróság felé az értesítést automatikusan.

A TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölést a Gt. nem írja elő a társasági szerződésre (alapító okiratra) vonatkozóan, az kizárólag a cégjegyzékre vonatkozik, persze az más kérdés, hogy érdemes és szokás is már a társasági alapító okiratába beírni a TEÁOR-számokat.

Kérdések – és – válaszok :

Hogyan fognak bekerülni a tevékenységi körök a cégbíróságra, hogy fog szerepelni a cégkivonaton?

A NAV a 13T201T nyomtatványon történő bejelentés után, a törzsadatbázisából automatikusan átküld egy XML formátumú állományt a cégbíróságnak, amely bejegyzi a cégjegyzékbe azt automatikusan.

Akkor nem kell a cégbíróságra lejelenteni a tevékenységi körök változását? (2013)

Véleményünk szerint nem szükséges. Ezt kiegészíteném azzal, hogy az ügyvédek a változásbejelentő forma-nyomtványon már le sem tudják adni a tevékenységi körök változását.

Jó, de akkor a társasági szerződésemben (alapító okiratomban) nem is tudom “átiratni” a tevékenységi köröket?

Lehet módosítani a tevékenységi köröket a társasági iratában, ezt ilyenkor be kell adni a cégbíróságra, de a cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi kör kódok, nem ettől fognak megváltozni, hanem a 13T201T-s nyomtatványlejelentésen.

Ha a könyvelő leadja a tevékenységi kör változást a NAV-hoz, akkor mikor fog az megjelenni a cégkivonaton? Mennyi a gyakorlati átfutási idő?

A cégkivonaton nagyjából 1-2 hét múlva fog megjelenni a tevékenységi kör változás. Érdemes figyelni a cégjegyzéket.

Egy tanács a végére: ha ügyvédhez megyünk és cégmódosítást hajtunk végre, akkor érdemes a cégjegyzékben szereplő tevékenységekkel frissíteni a társasági szerződést / alapító okiratot. Ez egy harmóniát teremtő megoldás. Azt még hozzáteszem, hogy bizonyos partnercégek előírják azt, hogy adott tevékenységi kör feltétlenül szerepeljen a létesítő okiratban, különben nem szerződnek, nem szolgálnak ki… hogy ennek mi értelme van? Szerintem semmi…

Gálusz Gábor