ápr 2 2014

Légy nyugodt, most is egyszerű a kft alapítás…

2014. március 15-től megváltozott jogi környezet – új Ptk. hatályba lépése –  miatt erőteljesen csökkent a cégalapítások száma Magyaroszágon. Van olyan nap – amikor pl. csak Budapesten – a korábbi átlaghoz képest – 30-35%-al kevesebb céget alapítanak. Ennek oka a dátumból kikövetkeztethető, nyilván az új Ptk. hatálybelépése. A sajtó, és néhány cég – főleg biztosítók – elkezdték riogatni a cégtulajdonosokat, cégvezetőket.

A félelmek és a cégalapítástól való távolságtartás oka két csoportba sorolható:

1. A beharangozott minimális 3 millió forintos törzstőke összege, és következményei – felelősség-osztalék-kivét tiltás

2. Az ügyvezetői, cégvezetői, vezető tisztségviselői felelősség megnövekedett

Ebben a posztban az első témakörrel szeretnék foglalkozni.

Sokan úgy gondolják, hogy van egy adott helyzet, pl. van x forintjuk, ami kevesebb, mint 3 millió forint és ezzel nem lehet mit tenni, nem tudnak kft-t alapítani,  vagy mások pl. úgy gondolják, hogy ha kevesebb összeget tudnak kft alapításakor letenni, akkor komoly felelősségük keletkezik az alapításkor rendelkezésre bocsátott összeg kis arányából. Nincs adott, fix szituáció a legtöbb esetben, a lényeg a MEGOLDÁS, a jogszabály sok variációt bocsát a kft alapítás előtt állók rendelkezésére!

 A központi kérdés  a >>>> PROBLÉMAMEGOLDÁS !

>> Sorban haladva:

Az emberek sajtóból kivehető információkból arra következtetnek, hogy ma Magyarországon 3 millió forint letétele után lehet kft-t alapítani, tehát a kft alapítás csak 3 millió forint pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás letétele után képzelhető el.

Ezt cáfolnom kell, mert nincs alapja. A kft alapítás során ugyan 3 millió forintot kell megadnia az ügyvéd előtt, ez egy névleges összeg, a társasági iratokba is ez kerül be, de ez NEM JELENTI AZT, hogy ezt esetlegesen készpénzben, és azonnal kellene megoldani a tőkehiányt. Szélsőséges esetben az is elképzelhető, hogy NULLA forint letételével alapít valakit kft-t, mert a jogszabály megengedi. Nézzük néhány esetet, amivel MEGOLDHATÓ a kft alapítása, ha nincs 3 millió forintja.

KFT ALAPÍTÁS, HA NINCS 3 MILLIÓ FORINTJA.

A törvény leszögezi: NEM KELL A 3 MILLIÓ FORINT EGYETLEN FORINTJÁT SEM KFT ALAPÍTÁSAKOR AZONNAL RENDEZNI, AZT KI LEHET TOLNI AKÁR EGY ÉVEN TÚLRA IS.

Magyarán a kft alapítás megoldható egyetlen forint – cég részére történő rendelkezésre bocsátása nélkül is. Ez az ALAPTÉTEL. 

Ezt már tudjuk, ennek viszont lehet – bizonyos esetekben – két következménye, mely két következmény a következő:

1. A tag felelhet bizonyos esetekben a saját vagyonával, a be nem tett összeg erejéig

2. A kft tagja nem vehet fel osztalékot, amíg nem rendezi a tartozását a cég felé.

MIKOR ÁLL FENN A NEGATÍV KÉT KÖVETKEZMÉNY?

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy fennállnak-e ezek a negatív következmények két dolgot kell mindig mérlegelni. Azt, hogy

1. a kft alapítás során (bejegyzéstől számított 8 napon belül bankszámlára) befizetett készpénzhozzájárulás összege eléri-e a felét vállalt teljes készpénzhányadnak, illetve, hogy a

2. maradék összeg rendezésére 1 évnél rövidebb határidőt adtak-e meg.

Mindkettőnek be kell állnia ahhoz, hogy ne legyen magánvagyon felelősség. Egyébként ez a magánvagyon felelősség csak a be nem fizetett összeg erejéig érvényes.

Néhány konkrét példa: 3 millió forint készpénzzel alapít valaki céget, de abból alapításkor letesz 1.5 millió forintot, a maradék összeget pedig 1 éven belül fizeti be. Következmény >>>> NINCS magánvagyonnal történő felelősség, osztalék is kivehető

Második példa: 3 millió forinttal alapít valaki céget, letesz 500 ezer forintot és a maradékot egy éven belül fizeti be. Következmény >>> fennáll a magánvagyonból történő felelőssége, mert ugyan egy éven belül vállalja az összes befizetését, de kevesebb, mint a felét tette le a törzsbetétjének.

Harmadik példa: 3 millió forintot ad meg valaki kft alapítása esetén, ebből apport 2.3 millió forint, a maradék összeg ugye 700 ezer, melyből 400-at befizet. Következmény >>>> NINCS magánvagyonnal történő felelősség, mert a pénzbeli hozzájárulás 700 ezer forint, és annak fele rendelkezésre lett bocsátva, és a maradék összegre 1 éven belüli határidőt vállalt a kft tagja. 

Negyedik példa: A 3 millió forintból apport 2 millió forint, a maradék készpénz 1 millió, amelyből letesz valaki 500 ezer forintot, de a többi hányadra 18 hónapot biztosít magának. K0vetkezmény >>>> itt is beáll a tag felelőssége a be nem tett összeg erejéig, hisz igaz, hogy a kft alapításkor rendelkezésre bocsátott összeg eléri a felét a törzsbetét névértékének, de a többit csak egy éven túl rendezi.

Ha valaki nem rendelkezik  megfelelő készpénzösszeggel, és nem akar magának felelősséget a magánvagyonából a céges tartozásokkal kapcsolatban, akkor apporttal tudja csökkenteni ezt a felelősséget. Apport lehet ingó, ingatlan, akár személygépkocsi, szellemi termék – utóbbi szabályozása nem egyszerű, erről egy másik posztban írok. A rendelkezésre bocsátás fele kitétel – ami mentesít a magánvagyoni felelősség alól, mindig a készpénzhányadra érvényes, ez nagyon FONTOS, tehát ha az apport a 3 millióból 50 %  és rendez alapításkor 100 ezer forint készpénzt, a felelősség fennáll, hisz a vállalt készpénz 1.5 millió és 100 ezer forintot, azaz kevesebb, mint felét rendezte alapításkor.

Az apport olyan szempontból jó, hogy a maradék vállalandó készpénzösszeg csökken, aminek legalább a felét így könnyebb előteremteni, hisz kisebb az alap, hogy ne legyen felelőssége a kft alapítás előtt álló személynek.

Gálusz Gábor


Már 11 2014

Új Ptk – kft alapítás “házipénztár-nyilatkozat” v. bankszámlára befizetés?

Megjelentek az új Ptk-hoz kapcsolódóan a korábbi társasági szerződésminták helyére születő új társasági szerződésminták. Ez még nem a nagyközönségnek szóló hír. A rendelet megalkotására a 2006. évi V. módosított cégtörvény adott felhatalmazást az igazságügyi miniszternek. A rendelet 2014. február 28-án jelent meg.  A topcegalapitas.hu weboldal jobb sávjából szabadon letölthetőek, felhasználhatóak.

Az egyszerű cégalapítás, kft alapítás előtt álló vállalkozóknak ez nem jelent nagyon hírt, csupán a jogban jártas jogászoknak ügyvédeknek, esetleg a jog iránt érdeklődőknek.

A kft alapítás előtt állóknak szánt hír:

I. Kft alapítás 2014. március 1-től egyetlen forint befizetése nélkül – jogszerűen

A többszemélyes kft iratminta 5-ös pontja tartalmazza a törzstőkére vonatkozó részt. Az egyszerűsített cégeljárásban kizárólagosan használható szerződésminta is tartalmazza kategórikusan, amit korábbi posztomban már közzétettem, hogy a kft alapítás során 2014. március 15-től lehetőség van a tulajdonosoknak arra, hogy akár a teljes törzstőkét a tulajdonosok, akár egy évet meghaladóan fizessék be. Magyarán egyetlen forint letétele nélkül is alapíthatnak kft-t. Ennek ára – amelyet az iratminta is tartalmaz – persze, az, hogy

  • a tagok felelnek a be nem tett törzsbetét erejéig a céges tartozásokért,
  • és osztalékot sem vehetnek ki.

II. Kft alapítás 2014. március 15-től – törzsbetét befizetés – házipénztárba vagy szigorúan bankba?

Az iratminta törzsbetétekre vonatkozó 6-os pontja nagyon szépen részletezi az egyes tagok által teljesítendő törzsbetétek mértékét, befizetésének módját. Itt lehet választani ízlés szerint a pénzforgalmi betétszámla és a házipénztár között.

Ez annyiban jelent könnyebbséget virágnyelven szólva, hogy az esetleges később teljesítendő befizetés is “lerendezhető” házipénztárba már kft alapításakor (banki igazolás nélkül), és a későbbi finanszírozás (legalábbis a 3 millió forintig) sem kell megtörténjen tagi kölcsönből, hisz ez az összeg  kft alapításkor már rendelkezésre állt, illetve nem kell – mivel kft alapításakor rendezték az alapítók házipénztárba a teljes törzsbetétet – belemenni a később teljesítésbe, amely mellett egyébként ott fityegne a nem teljesítő tagok magánvagyonával történő felelősség terhe, és osztalékkivételi tilalom. Azt megjegyzem, hogy a teljes lenyilatkozott 3 millió forintnak, amely mondjuk házipénztárba kerül be, meg kell később legyen a maga számviteli, könyvelési bizonylatolt útja, hisz kft alapításkor hivatalosan is a pénz a kft házipénztárába kerül bekönyvelésre.

Összességében az új Ptk. a kft alapítást  3 millió forint kötelező törzstőkével sem teszi nehezebben elérhetővé, a lehetőségek adottak, csak tudjon vele mindenki élni jogszerűen!

Gálusz Gábor

 


ápr 24 2013

Néhány szó a cégalapítást financiálisan segítő vissza-nem térítendő állami támogatásokról……

Manapság egyre kevesebb a munkahely, legtöbben azzal kell szembesüljenek, hogy akár egy évig nem tudnak munkához jutni, hiába szeretnének dolgozni. Egy meghirdetett állásra – saját tapasztalatból mondom – akár több mint 1.500-an jelentkeznek. A végzettség, tapasztalat, rátermettség éppen ezért sokszor kevés, hisz 1.500 jelentkezőből, csak egyetlen egyet tud felvenni az adott vállalkozás, sokszor még a vállalkozás vezetőjének arra sincs ideje, és kapacitása, hogy minden jelentkező önéletrajzát, pályázati anyagát elolvassa – ami érthető.

Ezen a helyzeten szeretne segíteni a kormányzat, azokon, akik nem találnak állást, de szeretnének dolgozni, akár saját vállalkozásban is. Ha már nincs megfelelő munkahely, hát “teremtsünk” magunk, alapítsunk céget – mindezt állami támogatással!

Itt csak ízelítőt szeretnék adni a lehetőségekről, részletekért, információkért, további lehetőségekért mindenképp keresse fel a Munkaügyi Központokat, illetve az NFÜ oldalait, partnereit!

Cégalapítás állami támogatással

Magyarországon ebben az évben (2013) még biztosan lehetőségük van a cégalapítás előtt állóknak állami támogatást kérniük.

Több ilyen pályázaton is lehet szerezni vissza nem térítendő támogatást új cég alapítása előtt.

Az egyik az álláskeresőknek szánt TÁMOP 1.1.4-es program, a másik pedig a fiatalok (max. 35 év) vállalkozóvá válásának pályázata  TÁMOP 2.3.6.

TÁMOP 1.1.4

Az állami támogatás célja a – bizonyos feltételeknek megfelelő – álláskeresők vállalkozói tevékenységének elősegítése, saját vállalkozás, cég beindításának előmozdítása, azért, hogy vissza tudjanak kerülni a munka világába. A projektet-programot TÁMOP 1.1.4 “Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban” névvel illették (Budapest-Pest megye).

A támogatás vissza nem térítendő, és legfeljebb hat hónap időtartamra folyósítható, és a támogatás kezdő időpontjának megfelelő érvényben lévő kötelező legkisebb munkabér összege lehet. Akár hat havi bruttó minimálbért fedez a Magyar Állam, ha új céget alapít – mindezt vissza nem térítendő támogatás formájában!

A kérelmet a munkaügyi központokhoz lehet benyújtani elvileg 2013. december 31-ig, szükség van hozzá egy üzleti terve, és egyéb mellékletekre, melyekhez iránytűt adhat a munkaügyi központ által kiadott iratminta. A pénz folyósítása havonta történik.

Ki nyújthat be kérelmet támogatáshoz?

olyan TÁMOP 1.1.4(-11/1) programban résztvevő álláskereső:

– aki egyéni vállalkozás keretei között vagy

új induló társas vállalkozás, cég személyesen közreműködő tagjaként-

– akár működő társaság vállalkozás most csatlakozó személyesen közreműködő tagjaként

– vagy őstermelőként

oldja meg saját maga foglalkoztatását.

Ha nincs munkahely, teremtsünk magunkat egyet, foglalkoztassuk magunkat, saját vállalkozásunkban – röviden ez a projekt célja.

A vállalkozóvá válási támogatás hivatalos kiírása.

TÁMOP 2.3.6.B-12/1 – “Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban

A kormányzat rájött arra, hogy a munkanélküliség által leginkább érintett csoport a fiatalok csoportja – különösen a pályakezdők.

A kiírt projekt célja az első vállalkozásukat indító fiatalok (pontosabban: más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező 35 év alattiak) támogatása a kovergencia régiókban (budapesti, pest-megyei cég nem pályázhat – pesti, pest-megyei lakos igen, ha a cég vidéki) feltétel továbbá, hogy csak az pályázhat, aki részt vett a TÁMOP-2.3.6.A-12/1. konstrukciójában (ez gyakorlatilag egy képzés, ami sikeres elvégzés esetén ingyenes)! A képzés nyár elején indul. Gyakorlatilag a 2.3.6. B-vel kell foglalkozni, erre kell jelentkezni, az “A” hozzá tartozik, szerves része.

A támogatás mértéke: egyéni vállalkozás és mikrovállalkozás esetében 3 millió forint, míg társas vállalkozás esetében az igényelhető maximális támogatás 6 millió forint. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. A támogatott projekt összes elszámolható költségének 90%-a lehet a támogatott összeg, amelyből legalább 30, legfeljebb 50%-át kell adnia a bérjellegű kiadásoknak (pl. bérköltség, járulék). Mezőgazdasági, fuvarozási tevékenységgel nem lehet pályázni.

A pályázatok beadása 2013. június 3-tól lehetséges. Az értékelés, elbírálás pedig folyamatosan zajlik. Céget alapítani csak az üzleti terv jóváhagyása után lehet!

TÁMOP-2.3.6.B-12/1

FIVOSZ információk  TÁMOP 2.3.6-ról

Gálusz Gábor


Már 6 2013

Kft alapítás 2014-től 3 millió forint jegyzett tőkével…?

2013. február 11-én fogadta el a magyar Országgyűlés az új Polgári Törvénykönyvet. Kérdezhetnénk, hogy ez a hír miért került ide a cégalapítással foglalkozó egyik vezető portálra…

Egész egyszerűen azért, mert ez a Vékás Lajos akadémikus, jogtudós által kimunkált, és kodifikált jogszabály-halmaz tartalmazza a társasági jogi szabályokat is. A korábbi tervezet nem számolt a társaságok jogával, immáron az új Ptk – mégpedig a harmadik könyve – azt már tartalmazza. (újdonság a “könyvekre” bontás is)

Első ránézésre homályosnak tűnhet Sárközy Tamás professzor több ebben a témában megjelent nyilatkozata,  ő sem ad választ, képvisel – könnyedén felfogható, sziklaszilárd álláspontot sem a minimális jegyzett tőkére vonatkozó beemelt társasági szabályokat illetően – bár tisztázza ezek szerepét, szabályozásuk fő sodrását – elhangzott tőle már több minden pro- és kontra egyaránt, bár konkrétumot sohasem nyilatkozott. Annyi biztos, és vitathatatlan: a liberális szabályozás híve.

Konkrétabban: a legfontosabb a cégalapításra kiható egyik részletszabály, az az, hogy a kft alapítás során 2014-től a minimális jegyzett tőke 3 millió forint. Kérdésként feszegeti Sárközy professzor a joganyag kapcsán azt, hogy vajon eltérhetnek-e a felek ettől a szabálytól, szerinte az általános szabályok szerint igen, de ennek vannak korlátai (ez itt éppen aktuális). Pontosítsunk: ennek fix mértékét maga sem definiálja a tőkeminimumra, mondjuk ki: nem akarja definiálni,  és határok közé szorítani, és maga is marad szándékosan a bizonytalanságban, tovább dobva a labdát a cégbíróságnak, a bíróknak, kezdjenek azok vele valamit, legyen az Ő dolguk (igazán nem is tehet mást a normaszöveget olvasva) – maga is kíváncsi a fejleményekre.

Annyit azért ide vonatkozóan elmondhatunk, hogy a cégbírók nagy valószínűséggel nem fognak engedni a minimum jegyzett tőke követelményéből: ezt az új Ptk. is halványan rendezi – ha nem is egzaktul a jegyzett tőkére vonatkozóan: pl. a hitelezők védelme miatt, az általános szabályok esetén korlátozott az eltérési lehetőség, tehát ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a hitelezők védelme csorbát szenved egy szabályeltérés miatt – márpedig a tőkekövetelménytől való eltérés az lehet abszolút az – akkor igenis megkövetelhetik, mondjuk ki: megkövetelik a minimum 3 milliós diktált jegyzett tőkét kft alapítás esetén.

A meglévő kft-ket – magas valószínűséggel – is kötelező lesz módosítani, kötelező lesz ismét cégmódosítást végezniük a cégtulajdonosoknak, amelynek költségvonzata magasabb, mint a mostani kötelező cégmódosítások anyagi vonzata. A meglévő kft-k törzstőkeemelésére várhatóan moratóriumot fognak előírni, mely moratórium korábban jellemzően 1.5-2 év volt. Hangsúlyozzuk azt, hogy az ide vonatkozó szabályok még készülnek a nagy jogi műhelyekben, amint elfogadásra kerülnek, vagy nyilvánossá válik a tervezet, arról itt beszámolunk. Ha lesz kötelező jegyzett tőke emelés az legalább 200.000 kft-t érint.

Az új Ptk. 2014. március 15-én lép életbe, magyarán ettől a dátumtól szinte biztos, hogy nem lehet kft alapítás során 3 millió forintnál kisebb jegyzett tőkét, ha úgy tetszik törzstőkét megadni, viszont addig mindenkinek van lehetősége 500.000 forint jegyzett tőkével, törzstőkével kft-t alapítani.

Gálusz Gábor

 


dec 25 2012

Cégalapítás 2013 – mi változik az új évben?

Cégalapítás 2013 – változatlan feltételekkel

Sokan kérdezték tőlem, hogy miként fog változni a cégalapítás 2013-ban, ugyanis hozzászoktunk ahhoz, hogy év végén a cégvilág jogi, adminisztratív, adózási ilyenkor “árnyékos” oldalán mindig számtalan változás lát napvilágot. Emlékeztetem az olvasót a tavaly év végi változásokra, amikor is jómagam sem tudtam normálisan nyilatkozni – zavarban voltam – a Kossuth-rádióban, ugyanis még karácsonykor sem volt elfogadva a következő évi cégeljárási-cégalapítási új rend… így csak egy tervezet lehetett a kezemben, melyet ráadásul hibásan terjesztettek be, lemaradt az illetéktörvény ide vonatkozó részének talán legfontosabb részlete, azaz a jogi személyiségű gazdasági társaság cégalapítási, cégbejegyzési illetékének mértéke….

Ilyen probléma nincs idén, ugyanis, semmiféle érdemi, sőt nem érdemi változás sem várható a cégeljárásban, az idei év, amúgy is a változások éve volt, az elmúlt néhány év legnagyobb változásainak éve….  illetékemelkedés, iratminta változások, adóregisztráció, új eltiltási metódusok….

2013-ban nem lesz változás a 2012. decemberi állapothoz képest, jogi téren biztosan nem. Nem változik a cégalapítás menete, nem változik a cégalapítás feltétele, nem változik a cégalapítás illetéke, ami a cégalapítás költségeit illeti, hát….

Cégalapítási költségei…

Az államnak fizetendő díjak 2013-ban nem növekednek, így a cégalapítás 2013 -as államnak fizetendő díjai maradnak a 2012-es szinte, tehát marad az illeték, azonosítási díj, tulajdoni lap lekérdezésének (TAKARNET-használati) díja a 2012-es szinten, egyedül a cégalapítás munkadíjai, feltételei változhatnak.

Ügyvédi munkadíjak. Tavaly decemberben az egyik legnagyobb cégiroda vezetője azt jósolta, hogy 2012-ben emelkedni fognak az ügyvédi munkadíjak, – én szkeptikus voltam – és ez a számítása nem is jött be…. a cégalapítás ügyvédi munkadíjai rendkívül nyomottak, az emelés mindenképp elvárható lenne, per pillanat 12.900 forint + áfa áron lehet több cégirodán keresztül is cégalapítást megrendelni… ez biztosan nem fog csökkenni, maximum jönnek új akciók, ahol is kapcsoltan, aki mást is rendel ingyen kapja a cégalapítást stb. gondolok itt az ingyen székhelyszolgáltatásra… ez a konstrukció kiforratlanul kockázatos mind a szolgáltatást nyújtónak, mind az azt igénybe vevőnek… persze jól kidolgozott rendszerben nem fordulhatnak elő problémák…  a natúr cégalapítás ára azonban nem hiszem, hogy fog változni…

Amíg ekkora a verseny, – mindez úgy, hogy az egész piac keresleti oldala zsugorodott, hisz 2012-ben 40%-al kevesebb céget alapítottak mint idén – nem várható számottevő emelkedés, szerintem semmilyen emelkedés nem várható, minden piaci szereplő elszigetelten, egyeztetés nélkül hozza meg az árakat illetően a döntéseit, szem előtt tartva magas prioritással a magyar ügyfelek költségérzékeny, csakis a kínálati árat figyelő döntési mechanizmusát.  Az árak beragadtak, lefelé nem megy senki, azt kitermelni csak néhány nagyobb, sok szolgáltatást nyújtó vállalkozás tudja csak, nekik sem érdekük csökkenteni, a piaci szereplők egyéni árat emelő akciója pedig ügyfélvesztést okoz… a nyomott árak problémája megoldódhatna akkor, ha egy látens kéz, közösen késztetné a piaci szereplőket emelkedésre, ennek haszonélvezői pedig nem csak a cégalapítás-piaci kínálati oldalának szereplői lennének csak – véleményem szerint – az ügyfelek is jobban járnának….

Egyetlen – tágan vett – “változás”: az adóvonzatok erőteljesebb hatása cégalapításnál a kiválasztott cégformára

A cégalapításnál komolyabban kell foglalkozni 2013-ban az új adózási formákkal, gondolok itt a KATA-ra, KIVA-ra. Korábban nem volt ilyen, most hangsúlyosan megjelent: az adózás mikéntje, mértéke erőteljesen befolyásolja már a cégalapításnál a cégforma kiválasztását is. Eltérő cégformáknál, eltérő adózási forma, pl. KATA csak (!!!) bt alapításnál, kkt alapításnál választható, és később is csak ezen cégformákkal lehet választani. Ez érezhető volt már most november óta, sokkal több bt alapítás történt, mint korábban. A cégforma választás cégalapításkor hangsúlyos lesz 2013-tól, később ugyanis nagyon  költségigényes a cégforma váltása, már meglévő cégeknél kft-ből bt-vé alakulni, nem két forint, könyvvizsgálatot igénylő, hosszadalmas, hónapokig eltartó procedúra, ahol csak az államnak fizetendő díjak elérik a 70.000 forintot. Cégalapításkor gondoljuk át alaposan a cégformát, később nagyon nehéz a váltás!

Ezért 2013-tól cégalapítás előtt még fontosabbá vált a leendő könyvelővel történő konzultáció, egy rosszul kiválasztott cégforma a cég életére nézve végzetes is lehet. Sohasem kellett jobban figyelni a cégalapításra, mint 2013-tól kell, sohasem kellett még jobban körbejárni a különböző lehetőségeket, opciókat, adójogi lehetőségeket, mint 2013-tól kell! – különösen ez első céges ügyfeleknél erősen ajánlott, ahol minden forintnak helye van, ahol minden forint megtakarítása napokat jelent a cég életgörbéjén! Konzultáljunk alaposabban a könyvelőnkkel! Cégalapítás 2013 hajrá !:) Cégalapítás 2013-ban is !

Gálusz Gábor