feb 7 2018

Sokan kérdezték – Ki jogosult bankszerű aláírásra, kell-e cégjegyzési jogosultság hozzá?

Nagyon sok ügyfél kérdezte már, illetve sokan vetették fel azt az esetet, amikor adni akartak valakinek “banki aláírási jogot”, és nem tudták eldönteni, hogy kell-e hozzá cégjegyzési jogosultság. Illetve több olyan üggyel is találkoztunk már, amikor az ellenjegyző ügyvéd csak azért javasolt cégjegyzési jogot a cégalapítás során valamely természetes személynek, hogy tudjon aláírni bankban.

A Kúria elvi éllel mutatott rá arra, hogy különbséget kell tenni cégszerű és a banknál bejelentett módon történő aláírási joggyakorlás között.

A cégszerű aláírás során az adott személy harmadik személyek felé korlátlanul képviselheti a társaságot írásban és ez mindenben megfelel a cégjogi szabályoknak.

A banknál történő aláírási jogosultság pedig előbbitől eltérhet, eszerint pedig a banknál bejelentett módon képviselheti a társaságot a bejelentett személy a bankkal szemben, akkor is ha esetlegesen nincsen cégjegyzési joga a cégnél. A bank előtt adott, banknál bejelentett aláírási jogosultság független a cégjogi képviseleti jogtól.

Ennek megfelelően, ha Ön valakinek bank előtti képviseletre, “aláírási jogra” kíván felhatalmazást adni, nincs szüksége arra, hogy az illetőt a cégnél felruházza ügyvezetői, cégvezetői stb. poszttal, elég ha a bankba besétálnak és ott a bank előtti képviseletre ad felhatalmazást.

Gálusz Gábor


jan 16 2018

Cégalapítás 2018 – a cégbejegyzés hány nap?

A jogszabály szerint (2006. évi VI. törvény, 48. §. (4) bek) a cégbíróság az adószám megállapításától számított 1 munkanapon belül határoz a cégbejegyzésről, bejegyzési kérelem elbírásáról. Ez az elvi határidő. A gyakorlatban ez a következőképp néz ki:

  • amennyiben olyan személy alapítja a céget, akinek volt már üzleti múltja, legyen az bármennyire jogkövető is, a NAV akár 8 napon fenntart az adószám kiadására, plusz egy nap a cégbejegyzés. Ilyenformán a cégbejegyzés 8-9 napot is igénybe vehet.
  • amennyiben olyan személy alapít céget, akinek nincs üzleti múltja, akkor a gyakorlati statisztika kb. 1-2 napos cégbejegyzést mutat. Természetesen ezek a dátumok nem a cégalapítás aláírásához mérendőek, hanem a cégbejegyzési kérelem ügyvéd által történő elküldéséhez.

Fenti adatok akkor helytállóak, ha a cégeljárás, cégbejegyzési eljárás egyszerűsített és nem normál.

Az adószámot a cégbíróság, illetve az adóhatóság a cégbírósági végzésben közli. Tehát a végzés előtt, nincs “adószámkiadás”.

Gálusz Gábor

Az iroda ahol cégalapítással összefüggésben is várjuk Önt: 1027 Budapest, Bem rakpart 50. I/1.


ápr 2 2014

Légy nyugodt, most is egyszerű a kft alapítás…

2014. március 15-től megváltozott jogi környezet – új Ptk. hatályba lépése –  miatt erőteljesen csökkent a cégalapítások száma Magyaroszágon. Van olyan nap – amikor pl. csak Budapesten – a korábbi átlaghoz képest – 30-35%-al kevesebb céget alapítanak. Ennek oka a dátumból kikövetkeztethető, nyilván az új Ptk. hatálybelépése. A sajtó, és néhány cég – főleg biztosítók – elkezdték riogatni a cégtulajdonosokat, cégvezetőket.

A félelmek és a cégalapítástól való távolságtartás oka két csoportba sorolható:

1. A beharangozott minimális 3 millió forintos törzstőke összege, és következményei – felelősség-osztalék-kivét tiltás

2. Az ügyvezetői, cégvezetői, vezető tisztségviselői felelősség megnövekedett

Ebben a posztban az első témakörrel szeretnék foglalkozni.

Sokan úgy gondolják, hogy van egy adott helyzet, pl. van x forintjuk, ami kevesebb, mint 3 millió forint és ezzel nem lehet mit tenni, nem tudnak kft-t alapítani,  vagy mások pl. úgy gondolják, hogy ha kevesebb összeget tudnak kft alapításakor letenni, akkor komoly felelősségük keletkezik az alapításkor rendelkezésre bocsátott összeg kis arányából. Nincs adott, fix szituáció a legtöbb esetben, a lényeg a MEGOLDÁS, a jogszabály sok variációt bocsát a kft alapítás előtt állók rendelkezésére!

 A központi kérdés  a >>>> PROBLÉMAMEGOLDÁS !

>> Sorban haladva:

Az emberek sajtóból kivehető információkból arra következtetnek, hogy ma Magyarországon 3 millió forint letétele után lehet kft-t alapítani, tehát a kft alapítás csak 3 millió forint pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás letétele után képzelhető el.

Ezt cáfolnom kell, mert nincs alapja. A kft alapítás során ugyan 3 millió forintot kell megadnia az ügyvéd előtt, ez egy névleges összeg, a társasági iratokba is ez kerül be, de ez NEM JELENTI AZT, hogy ezt esetlegesen készpénzben, és azonnal kellene megoldani a tőkehiányt. Szélsőséges esetben az is elképzelhető, hogy NULLA forint letételével alapít valakit kft-t, mert a jogszabály megengedi. Nézzük néhány esetet, amivel MEGOLDHATÓ a kft alapítása, ha nincs 3 millió forintja.

KFT ALAPÍTÁS, HA NINCS 3 MILLIÓ FORINTJA.

A törvény leszögezi: NEM KELL A 3 MILLIÓ FORINT EGYETLEN FORINTJÁT SEM KFT ALAPÍTÁSAKOR AZONNAL RENDEZNI, AZT KI LEHET TOLNI AKÁR EGY ÉVEN TÚLRA IS.

Magyarán a kft alapítás megoldható egyetlen forint – cég részére történő rendelkezésre bocsátása nélkül is. Ez az ALAPTÉTEL. 

Ezt már tudjuk, ennek viszont lehet – bizonyos esetekben – két következménye, mely két következmény a következő:

1. A tag felelhet bizonyos esetekben a saját vagyonával, a be nem tett összeg erejéig

2. A kft tagja nem vehet fel osztalékot, amíg nem rendezi a tartozását a cég felé.

MIKOR ÁLL FENN A NEGATÍV KÉT KÖVETKEZMÉNY?

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy fennállnak-e ezek a negatív következmények két dolgot kell mindig mérlegelni. Azt, hogy

1. a kft alapítás során (bejegyzéstől számított 8 napon belül bankszámlára) befizetett készpénzhozzájárulás összege eléri-e a felét vállalt teljes készpénzhányadnak, illetve, hogy a

2. maradék összeg rendezésére 1 évnél rövidebb határidőt adtak-e meg.

Mindkettőnek be kell állnia ahhoz, hogy ne legyen magánvagyon felelősség. Egyébként ez a magánvagyon felelősség csak a be nem fizetett összeg erejéig érvényes.

Néhány konkrét példa: 3 millió forint készpénzzel alapít valaki céget, de abból alapításkor letesz 1.5 millió forintot, a maradék összeget pedig 1 éven belül fizeti be. Következmény >>>> NINCS magánvagyonnal történő felelősség, osztalék is kivehető

Második példa: 3 millió forinttal alapít valaki céget, letesz 500 ezer forintot és a maradékot egy éven belül fizeti be. Következmény >>> fennáll a magánvagyonból történő felelőssége, mert ugyan egy éven belül vállalja az összes befizetését, de kevesebb, mint a felét tette le a törzsbetétjének.

Harmadik példa: 3 millió forintot ad meg valaki kft alapítása esetén, ebből apport 2.3 millió forint, a maradék összeg ugye 700 ezer, melyből 400-at befizet. Következmény >>>> NINCS magánvagyonnal történő felelősség, mert a pénzbeli hozzájárulás 700 ezer forint, és annak fele rendelkezésre lett bocsátva, és a maradék összegre 1 éven belüli határidőt vállalt a kft tagja. 

Negyedik példa: A 3 millió forintból apport 2 millió forint, a maradék készpénz 1 millió, amelyből letesz valaki 500 ezer forintot, de a többi hányadra 18 hónapot biztosít magának. K0vetkezmény >>>> itt is beáll a tag felelőssége a be nem tett összeg erejéig, hisz igaz, hogy a kft alapításkor rendelkezésre bocsátott összeg eléri a felét a törzsbetét névértékének, de a többit csak egy éven túl rendezi.

Ha valaki nem rendelkezik  megfelelő készpénzösszeggel, és nem akar magának felelősséget a magánvagyonából a céges tartozásokkal kapcsolatban, akkor apporttal tudja csökkenteni ezt a felelősséget. Apport lehet ingó, ingatlan, akár személygépkocsi, szellemi termék – utóbbi szabályozása nem egyszerű, erről egy másik posztban írok. A rendelkezésre bocsátás fele kitétel – ami mentesít a magánvagyoni felelősség alól, mindig a készpénzhányadra érvényes, ez nagyon FONTOS, tehát ha az apport a 3 millióból 50 %  és rendez alapításkor 100 ezer forint készpénzt, a felelősség fennáll, hisz a vállalt készpénz 1.5 millió és 100 ezer forintot, azaz kevesebb, mint felét rendezte alapításkor.

Az apport olyan szempontból jó, hogy a maradék vállalandó készpénzösszeg csökken, aminek legalább a felét így könnyebb előteremteni, hisz kisebb az alap, hogy ne legyen felelőssége a kft alapítás előtt álló személynek.

Gálusz Gábor


Már 11 2014

Új Ptk – kft alapítás “házipénztár-nyilatkozat” v. bankszámlára befizetés?

Megjelentek az új Ptk-hoz kapcsolódóan a korábbi társasági szerződésminták helyére születő új társasági szerződésminták. Ez még nem a nagyközönségnek szóló hír. A rendelet megalkotására a 2006. évi V. módosított cégtörvény adott felhatalmazást az igazságügyi miniszternek. A rendelet 2014. február 28-án jelent meg.  A topcegalapitas.hu weboldal jobb sávjából szabadon letölthetőek, felhasználhatóak.

Az egyszerű cégalapítás, kft alapítás előtt álló vállalkozóknak ez nem jelent nagyon hírt, csupán a jogban jártas jogászoknak ügyvédeknek, esetleg a jog iránt érdeklődőknek.

A kft alapítás előtt állóknak szánt hír:

I. Kft alapítás 2014. március 1-től egyetlen forint befizetése nélkül – jogszerűen

A többszemélyes kft iratminta 5-ös pontja tartalmazza a törzstőkére vonatkozó részt. Az egyszerűsített cégeljárásban kizárólagosan használható szerződésminta is tartalmazza kategórikusan, amit korábbi posztomban már közzétettem, hogy a kft alapítás során 2014. március 15-től lehetőség van a tulajdonosoknak arra, hogy akár a teljes törzstőkét a tulajdonosok, akár egy évet meghaladóan fizessék be. Magyarán egyetlen forint letétele nélkül is alapíthatnak kft-t. Ennek ára – amelyet az iratminta is tartalmaz – persze, az, hogy

  • a tagok felelnek a be nem tett törzsbetét erejéig a céges tartozásokért,
  • és osztalékot sem vehetnek ki.

II. Kft alapítás 2014. március 15-től – törzsbetét befizetés – házipénztárba vagy szigorúan bankba?

Az iratminta törzsbetétekre vonatkozó 6-os pontja nagyon szépen részletezi az egyes tagok által teljesítendő törzsbetétek mértékét, befizetésének módját. Itt lehet választani ízlés szerint a pénzforgalmi betétszámla és a házipénztár között.

Ez annyiban jelent könnyebbséget virágnyelven szólva, hogy az esetleges később teljesítendő befizetés is “lerendezhető” házipénztárba már kft alapításakor (banki igazolás nélkül), és a későbbi finanszírozás (legalábbis a 3 millió forintig) sem kell megtörténjen tagi kölcsönből, hisz ez az összeg  kft alapításkor már rendelkezésre állt, illetve nem kell – mivel kft alapításakor rendezték az alapítók házipénztárba a teljes törzsbetétet – belemenni a később teljesítésbe, amely mellett egyébként ott fityegne a nem teljesítő tagok magánvagyonával történő felelősség terhe, és osztalékkivételi tilalom. Azt megjegyzem, hogy a teljes lenyilatkozott 3 millió forintnak, amely mondjuk házipénztárba kerül be, meg kell később legyen a maga számviteli, könyvelési bizonylatolt útja, hisz kft alapításkor hivatalosan is a pénz a kft házipénztárába kerül bekönyvelésre.

Összességében az új Ptk. a kft alapítást  3 millió forint kötelező törzstőkével sem teszi nehezebben elérhetővé, a lehetőségek adottak, csak tudjon vele mindenki élni jogszerűen!

Gálusz Gábor

 

 

 


ápr 24 2013

Néhány szó a cégalapítást financiálisan segítő vissza-nem térítendő állami támogatásokról……

Manapság egyre kevesebb a munkahely, legtöbben azzal kell szembesüljenek, hogy akár egy évig nem tudnak munkához jutni, hiába szeretnének dolgozni. Egy meghirdetett állásra – saját tapasztalatból mondom – akár több mint 1.500-an jelentkeznek. A végzettség, tapasztalat, rátermettség éppen ezért sokszor kevés, hisz 1.500 jelentkezőből, csak egyetlen egyet tud felvenni az adott vállalkozás, sokszor még a vállalkozás vezetőjének arra sincs ideje, és kapacitása, hogy minden jelentkező önéletrajzát, pályázati anyagát elolvassa – ami érthető.

Ezen a helyzeten szeretne segíteni a kormányzat, azokon, akik nem találnak állást, de szeretnének dolgozni, akár saját vállalkozásban is. Ha már nincs megfelelő munkahely, hát “teremtsünk” magunk, alapítsunk céget – mindezt állami támogatással!

Itt csak ízelítőt szeretnék adni a lehetőségekről, részletekért, információkért, további lehetőségekért mindenképp keresse fel a Munkaügyi Központokat, illetve az NFÜ oldalait, partnereit!

Cégalapítás állami támogatással

Magyarországon ebben az évben (2013) még biztosan lehetőségük van a cégalapítás előtt állóknak állami támogatást kérniük.

Több ilyen pályázaton is lehet szerezni vissza nem térítendő támogatást új cég alapítása előtt.

Az egyik az álláskeresőknek szánt TÁMOP 1.1.4-es program, a másik pedig a fiatalok (max. 35 év) vállalkozóvá válásának pályázata  TÁMOP 2.3.6.

TÁMOP 1.1.4

Az állami támogatás célja a – bizonyos feltételeknek megfelelő – álláskeresők vállalkozói tevékenységének elősegítése, saját vállalkozás, cég beindításának előmozdítása, azért, hogy vissza tudjanak kerülni a munka világába. A projektet-programot TÁMOP 1.1.4 “Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban” névvel illették (Budapest-Pest megye).

A támogatás vissza nem térítendő, és legfeljebb hat hónap időtartamra folyósítható, és a támogatás kezdő időpontjának megfelelő érvényben lévő kötelező legkisebb munkabér összege lehet. Akár hat havi bruttó minimálbért fedez a Magyar Állam, ha új céget alapít – mindezt vissza nem térítendő támogatás formájában!

A kérelmet a munkaügyi központokhoz lehet benyújtani elvileg 2013. december 31-ig, szükség van hozzá egy üzleti terve, és egyéb mellékletekre, melyekhez iránytűt adhat a munkaügyi központ által kiadott iratminta. A pénz folyósítása havonta történik.

Ki nyújthat be kérelmet támogatáshoz?

olyan TÁMOP 1.1.4(-11/1) programban résztvevő álláskereső:

– aki egyéni vállalkozás keretei között vagy

új induló társas vállalkozás, cég személyesen közreműködő tagjaként-

– akár működő társaság vállalkozás most csatlakozó személyesen közreműködő tagjaként

– vagy őstermelőként

oldja meg saját maga foglalkoztatását.

Ha nincs munkahely, teremtsünk magunkat egyet, foglalkoztassuk magunkat, saját vállalkozásunkban – röviden ez a projekt célja.

A vállalkozóvá válási támogatás hivatalos kiírása.

TÁMOP 2.3.6.B-12/1 – “Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban

A kormányzat rájött arra, hogy a munkanélküliség által leginkább érintett csoport a fiatalok csoportja – különösen a pályakezdők.

A kiírt projekt célja az első vállalkozásukat indító fiatalok (pontosabban: más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező 35 év alattiak) támogatása a kovergencia régiókban (budapesti, pest-megyei cég nem pályázhat – pesti, pest-megyei lakos igen, ha a cég vidéki) feltétel továbbá, hogy csak az pályázhat, aki részt vett a TÁMOP-2.3.6.A-12/1. konstrukciójában (ez gyakorlatilag egy képzés, ami sikeres elvégzés esetén ingyenes)! A képzés nyár elején indul. Gyakorlatilag a 2.3.6. B-vel kell foglalkozni, erre kell jelentkezni, az “A” hozzá tartozik, szerves része.

A támogatás mértéke: egyéni vállalkozás és mikrovállalkozás esetében 3 millió forint, míg társas vállalkozás esetében az igényelhető maximális támogatás 6 millió forint. A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. A támogatott projekt összes elszámolható költségének 90%-a lehet a támogatott összeg, amelyből legalább 30, legfeljebb 50%-át kell adnia a bérjellegű kiadásoknak (pl. bérköltség, járulék). Mezőgazdasági, fuvarozási tevékenységgel nem lehet pályázni.

A pályázatok beadása 2013. június 3-tól lehetséges. Az értékelés, elbírálás pedig folyamatosan zajlik. Céget alapítani csak az üzleti terv jóváhagyása után lehet!

TÁMOP-2.3.6.B-12/1

FIVOSZ információk  TÁMOP 2.3.6-ról

Gálusz Gábor