okt 28 2017

Mit hoztak a székhelyszolgáltatásról szóló jogszabályok?

Idén júniusban a következő címekkel jelentek meg írások a médiában a székhelyszolgáltatásra vonatkozóan, szemezgessünk:

-Pokollá teszi a minisztérium júliustól a székhelyszolgáltatók életét – Csapást mérnek a székhelyszolgáltatókra – Ellehetetlenítik a székhelyszolgáltatókat stb. stb Az írott, valamint elekronikus sajtó folyamatosan negatív színben mutatja be a székhelyszolgáltatást, és itt is, mint máskor ALAPTALAN rémhíreket terjesztett.

Teszi ezt akkor, amikor sok tízezer cég vesz úgy igénybe szolgáltatást, amely ellen egyetlen hatóság sem emel szót.

Nézzük meg mi a júniusi rémhírekből az igazság egy kis bevezetéssel.

Magyarországon gyakorlatilag 2017-ig, azaz az idei évig nem szabályozták külön jogszabállyal a székhelyszolgáltatást végző cégeket. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt jogi táptalaja ennek a tevékenységnek, nem vonatkoztak rájuk jogi rendelkezések, , hisz a régi és új Ptk. is ilyen volt, hanem azt, hogy specifikus kifejezetten székhelyszolgáltatókra szabott és a székhelyszolgáltatók működését keretek közé helyező jogszabályok nem jelentek meg. (kivételt csak az ügyvédek jelentettek, de ezt a lehetőséget megszüntették, ügyvéd már nem köthet új szerződést székhelyszolgáltatásra.)

Az első lépésként a jogalkotó az Adózás rendjéről sz. törvény 178. §-ba helyezett a 25-ös pontba egy definíciót, mely a székhelyszolgáltatást végzőkre vonatkozik egész konkrétan a következő szóval kezdődik vastagon szedve: “székhelyszolgáltató”.

Második lépésként a nagy semmiből megjelent a 7/2017. (VI.1) IM rendelet június elsején, mely július 1-től van hatályban és 7 paragrafusból áll. Ez a szabály kifejezetten a székhelyszolgáltatásra, mint tevékenységre vonatkozik. Nem sokra rá kijött a 9/2017-es IM rendelet július 18-án a mely módosította a 7-es rendeletet, beleolvadt abba.

Érdemes különválasztani a címben szereplő kérdésre adandó választ.

     – mit hoztak az ügyfélnek az új jogszabályok?

     – mit hoztak a székhelyszolgáltatóknak az új szabályok?

Mit hoztak az ügyfélnek az új szabályok?

  1. A székhelyszolgáltatást a cégeknek a 17201T adatlapon, míg egyéni vállalkozóknak a 17T101E nyomtatványon le kell jelenteni.
  2. A székhelyszolgáltatásról sz. szerződésben rögzíteni kell azon iratok körét, amelyet a székhelyet biztosító cég magánál tart. Ezen iratokat kötelezően meg kell küldeni alkalmanként a szolgáltatónak. Ez az egyszerűség kedvéért történhet elektronikusan. A jogszabály csak a minimálisan leadandó iratok körét határozza meg, amelyek a következők: a., cégiratok b., hatósági engedélyek c., NAV-hoz történő adatbejelentők d., beszámoló. Ezeket, ha gördülékenyen működik az egész, néhány perc alatt meg tudja küldeni a könyvelő a székhelyszolgáltatónak, akkor amikor az adott hivatalos helyre is beküldi.
  3. Leírták, kimondták – amit évekkel ezelőtt már saját kútfőből levezettem, és amelyet a honlapon is közzétettünk -, hogy nincs helye jogilag postai utánküldésnek, azaz olyan továbbküldésnek a postán keresztül, ahol is a székhelyen nincs levélátvétel.

Mit hoztak a székhelyszolgáltatóknak az új szabályok?

  1. Nem nyújthatnak székhelyszolgáltatást olyan helyen, ahova csak bérleti szerződésük van. Minimálisan használati joggal kell rendelkezniük az adott ingatlanra vonatkozóan, vagy tulajdonjoggal. Magyarán, amin jelezve van az ingatlan-nyilvántartásban a székhelyszolgáltató cég, mint jogosult.
  2. Nyilvántartást kell vezetni a székhelyen fellelhető ingóságokról, illetve iratjegyzéket a kötelezően székhelyen tartandó iratokról cégenként. (tételesen, naprakészen)
  3. Egy napon belül a levélátvételről számítva értesíteni kell az ügyfelet a küldeményről.
  4. Csak olyan szerződést alkalmazhatnak, amely határozatlan idejű lehet csak, és amely egy éven belül rendes felmondással nem mondható fel.

Összességében elmondható, hogy mind a székhelyszolgáltatást végző cégek, mind pedig a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások viszonylag könnyen eleget tudnak tenni a törvényben található szabályoknak. Ez is azt mutatja, hogy korábban is olyan keretek között végezték a tevékenységüket, amelyet utólag deklarált a jogalkotó.

A jogszabály célja nem a székhelyszolgáltatás ellehetetlenítése volt, hanem a keretszabályok kodifikálása, tisztázása. Minden fent vázolt feltételnek a szolgáltatók 90-95%-a eleget tud tenni, kivételt talán csak azok a vállalkozások jelentenek, amelyek béreltek korábban ingatlant így gyakorolva tevékenységüket, és az ingatlan tulajdonosa nem engedélyezett használati jog bejegyzést. Vállalkozásunk a Gross Office Kft., topcegalapitas.hu is maradéktalanul meg tud felelni minden feltételnek, sőt mi személy szerint is örülünk annak, hogy ez a szabály megszületett.

Amennyiben igénybe szeretné venni szolgáltatásunkat, kérem keresse fel honlapunkat a http://topcegalapitas.hu/szekhelyszolgaltatas/ oldalon, telefonáljon a 06 (1) 235-0566-os számon, vagy keresse fel előzetes időpont egyeztetés után központi 200 m2-es irodánkat.

Gálusz Gábor