feb 21 2017

Biztosan jön az illetékmentes cégalapítás március 1-től…

A mai napon a Parlament 11:10-kor 180 igen szavazat és egyetlen nem mellett elfogadta az illetékmentes cégalapítást lehetővé tevő T/13091. sz. törvényjavaslatot. A jogszabály hatályosulása 2017. március 1. Így március 1. után nem csak közzétételi díj mentesen, de illetékmentesen lehet Magyarországon céget alapítani. Ez alól a zártkörűen működő részvénytársaság jelenti az egyedüli kivételt.

Milyen társasági formákat érint az illetékmentesség?

A korlátolt felelősségű társaságot, betéti társaságot, egyéni céget, közkereseti társaságot, szociális szövetkezetet.

Hogy alakulnak összességében a cégalapítás költségei?

A cégalapítás során a következő tételekre, díjakra kell számítanunk: (topcegalapitas.hu)

– ügyvédi munkadíj: 12.900 + áfa
– JÜB-költség: 1.670 + áfa /fő
– illeték: 0 Ft (50.000 helyett)
– tulajdoni lap lekérésének díja: 1.000 + áfa / ingatlan

Egyszemélyes kft esetén a korábbi 19.774 forint + 50.000 illeték, tehát 69.774 forint helyett mindössze 19.774 forintba kerül a cégalapítás! Ez kevesebb, mint a harmada a korábbi költségeknek. Ebben minden kapcsolódó díj és költség benne van! Sohasem lehetett ennyiből korábban tető alá hozni Magyarországon céget. Ha cégalapítási szándéka van, március 1., azaz jövő szerda után ne késlekedjen, rendelje meg a topcegalapitas.hu-n keresztül.


feb 14 2017

Székhelyszolgáltatás: jogalkotói tiszta víz a pohárban

Magyarországon az első székhelyszolgáltatást végző irodák nagyjából a kilencvenes évek közepén kezdték meg a tevékenységüket. Akkoriban még nem volt annyira közismert a vállalkozók, cégek  között ez a tevékenység, mint manapság. Erősen népszerűvé nagyjából az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételével, a cégalapítás könnyebbé tételével váltak. Ennek igazi csúcsa 2011 volt, amikor havonta átlagban 4.000 céget jegyeztek be a hazai cégbíróságok.

Székhelyszolgáltatás, mint nevesített jogi kategória

A székhelyszolgáltatás, mint jogalkotó kategória deklaráltan korábban csak az ügyvédi székhelyszolgáltatás kapcsán létezett. Az alapot ehhez a 2006. IV. tv adta, annak 7/A. §-a, ahol elsőként a zárójelben megjelent a magyar jogtörténetben először a “székhelyszolgáltatás” jogi kifejezése.  “A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely szolgáltatás).” a jogszabály ezen része 2012. március 1-től hatálytalan.

Ehhez a jogi alaphoz csatlakozott a 3/2012. MÜK szabályzat, illetve a 1/2007-es MÜK szabályzat, amelyek pontosan leszabályozták az ügyvédi székhelyszolgáltatás mibenlétét, működését. Ez a szabályozás rendkívül szigorú volt, sem a cégek, sem a cégek nem erőltették. Az ügyvédek által nyújtott székhelyszolgáltatás megszűnt 2012. március 1-vel, pontosabban új szerződéseket ilyen címen nem fogadhatnak többet be.

Székhelyszolgáltatás a gyakorlatban

Székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződést mégis ennek ellenére jellemzően és túlnyomórészt 99.9%-ban, nem ügyvédekkel, hanem a cégek erre szakosodott társaságokkal kötöttek. A cégbíróságok jellemzően minden esetben befogadták ezeket a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmeket, úgyszintén az előzetes kontrollt gyakorló ügyvédek. Csak Budapesten sejtésem szerint több tízezer ilyen jellegű székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés született.

Székhelyszolgáltatás a viták kereszttűzében

Ugyanakkor a székhelyszolgáltatás jogszerűségével kapcsolatban, –  már ami a cégek által nyújtott szolgáltatást illeti, hisz az ügyvédek által nyújtott székhelyszolgáltatás nem volt kérdéses- , folyamatosak voltak a viták a médiában, háttérbeszélgetések során. Jogászok, ügyvédek, sokszor még NAV ellenőrök is állították: székhelyszolgáltatást márpedig csak ügyvéd nyújthat, a többi jogszerűtlen, és ördögtől való. Fenti jogszabályhelyekre hivatkoztak, amelyekben csak ügyvédek kapcsán szerepel a fogalom. Mégis a NAV ellenőrzött, határozataiban nem vitatkozott, a cégbíróságok nem vitatkoztak. Gyakorlatilag a vita maradt elvi, hisz a cégek folyamatosan vették igénybe és kötötték ezerszámra főleg Budapesten a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket.

Nyilván én is azokkal a hangokkal értettem egyet, amelyek jogszerűnek tartották a székhelyszolgáltatást. Erre vonatkozó véleményem két pilléren állt: az egyik szerint a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés egy a hazai jogi környezet által engedett Ptk-n alapuló egyszerű atipikus szerződés. A második pillér pedig a végrehajtó szervek gyakorlata, melyek következetesen elfogadták, de negatívan megközelítve is mindenképp tűrték ezeket a szerződéseket. A jogi ésszerűség szerint ezek vitathatatlanul és egyértelműen jogszerű szerződések.

Nem volt olyan állami szervezet, amely vállalta volna azt, hogy a viták végére pontot tesz, és jogszabályban kinyilvánítja valamilyen módon, hogy ez egy létező jogintézmény.

Parlament: a cégek törvényesen nyújtanak székhelyszolgáltatást

A vita véget ért. A pontot a vita végére a Parlament tette.

A közelmúltban az Adózás rendjéről szóló törvénybe bekerült a székhelyszolgáltatás, pontosabban a székhelyszolgáltató jogi fogalma, ami a következőképp hangzik: “ aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről “

Ezen jogszabályhely 2017. január elsejétől van hatályban.

A jogszabályváltozás kiemeli, törvényes szinten elismeri és deklarálja a székhelyszolgáltatást.

Gálusz Gábor