ápr 2 2014

Légy nyugodt, most is egyszerű a kft alapítás…

2014. március 15-től megváltozott jogi környezet – új Ptk. hatályba lépése –  miatt erőteljesen csökkent a cégalapítások száma Magyaroszágon. Van olyan nap – amikor pl. csak Budapesten – a korábbi átlaghoz képest – 30-35%-al kevesebb céget alapítanak. Ennek oka a dátumból kikövetkeztethető, nyilván az új Ptk. hatálybelépése. A sajtó, és néhány cég – főleg biztosítók – elkezdték riogatni a cégtulajdonosokat, cégvezetőket.

A félelmek és a cégalapítástól való távolságtartás oka két csoportba sorolható:

1. A beharangozott minimális 3 millió forintos törzstőke összege, és következményei – felelősség-osztalék-kivét tiltás

2. Az ügyvezetői, cégvezetői, vezető tisztségviselői felelősség megnövekedett

Ebben a posztban az első témakörrel szeretnék foglalkozni.

Sokan úgy gondolják, hogy van egy adott helyzet, pl. van x forintjuk, ami kevesebb, mint 3 millió forint és ezzel nem lehet mit tenni, nem tudnak kft-t alapítani,  vagy mások pl. úgy gondolják, hogy ha kevesebb összeget tudnak kft alapításakor letenni, akkor komoly felelősségük keletkezik az alapításkor rendelkezésre bocsátott összeg kis arányából. Nincs adott, fix szituáció a legtöbb esetben, a lényeg a MEGOLDÁS, a jogszabály sok variációt bocsát a kft alapítás előtt állók rendelkezésére!

 A központi kérdés  a >>>> PROBLÉMAMEGOLDÁS !

>> Sorban haladva:

Az emberek sajtóból kivehető információkból arra következtetnek, hogy ma Magyarországon 3 millió forint letétele után lehet kft-t alapítani, tehát a kft alapítás csak 3 millió forint pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás letétele után képzelhető el.

Ezt cáfolnom kell, mert nincs alapja. A kft alapítás során ugyan 3 millió forintot kell megadnia az ügyvéd előtt, ez egy névleges összeg, a társasági iratokba is ez kerül be, de ez NEM JELENTI AZT, hogy ezt esetlegesen készpénzben, és azonnal kellene megoldani a tőkehiányt. Szélsőséges esetben az is elképzelhető, hogy NULLA forint letételével alapít valakit kft-t, mert a jogszabály megengedi. Nézzük néhány esetet, amivel MEGOLDHATÓ a kft alapítása, ha nincs 3 millió forintja.

KFT ALAPÍTÁS, HA NINCS 3 MILLIÓ FORINTJA.

A törvény leszögezi: NEM KELL A 3 MILLIÓ FORINT EGYETLEN FORINTJÁT SEM KFT ALAPÍTÁSAKOR AZONNAL RENDEZNI, AZT KI LEHET TOLNI AKÁR EGY ÉVEN TÚLRA IS.

Magyarán a kft alapítás megoldható egyetlen forint – cég részére történő rendelkezésre bocsátása nélkül is. Ez az ALAPTÉTEL. 

Ezt már tudjuk, ennek viszont lehet – bizonyos esetekben – két következménye, mely két következmény a következő:

1. A tag felelhet bizonyos esetekben a saját vagyonával, a be nem tett összeg erejéig

2. A kft tagja nem vehet fel osztalékot, amíg nem rendezi a tartozását a cég felé.

MIKOR ÁLL FENN A NEGATÍV KÉT KÖVETKEZMÉNY?

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy fennállnak-e ezek a negatív következmények két dolgot kell mindig mérlegelni. Azt, hogy

1. a kft alapítás során (bejegyzéstől számított 8 napon belül bankszámlára) befizetett készpénzhozzájárulás összege eléri-e a felét vállalt teljes készpénzhányadnak, illetve, hogy a

2. maradék összeg rendezésére 1 évnél rövidebb határidőt adtak-e meg.

Mindkettőnek be kell állnia ahhoz, hogy ne legyen magánvagyon felelősség. Egyébként ez a magánvagyon felelősség csak a be nem fizetett összeg erejéig érvényes.

Néhány konkrét példa: 3 millió forint készpénzzel alapít valaki céget, de abból alapításkor letesz 1.5 millió forintot, a maradék összeget pedig 1 éven belül fizeti be. Következmény >>>> NINCS magánvagyonnal történő felelősség, osztalék is kivehető

Második példa: 3 millió forinttal alapít valaki céget, letesz 500 ezer forintot és a maradékot egy éven belül fizeti be. Következmény >>> fennáll a magánvagyonból történő felelőssége, mert ugyan egy éven belül vállalja az összes befizetését, de kevesebb, mint a felét tette le a törzsbetétjének.

Harmadik példa: 3 millió forintot ad meg valaki kft alapítása esetén, ebből apport 2.3 millió forint, a maradék összeg ugye 700 ezer, melyből 400-at befizet. Következmény >>>> NINCS magánvagyonnal történő felelősség, mert a pénzbeli hozzájárulás 700 ezer forint, és annak fele rendelkezésre lett bocsátva, és a maradék összegre 1 éven belüli határidőt vállalt a kft tagja. 

Negyedik példa: A 3 millió forintból apport 2 millió forint, a maradék készpénz 1 millió, amelyből letesz valaki 500 ezer forintot, de a többi hányadra 18 hónapot biztosít magának. K0vetkezmény >>>> itt is beáll a tag felelőssége a be nem tett összeg erejéig, hisz igaz, hogy a kft alapításkor rendelkezésre bocsátott összeg eléri a felét a törzsbetét névértékének, de a többit csak egy éven túl rendezi.

Ha valaki nem rendelkezik  megfelelő készpénzösszeggel, és nem akar magának felelősséget a magánvagyonából a céges tartozásokkal kapcsolatban, akkor apporttal tudja csökkenteni ezt a felelősséget. Apport lehet ingó, ingatlan, akár személygépkocsi, szellemi termék – utóbbi szabályozása nem egyszerű, erről egy másik posztban írok. A rendelkezésre bocsátás fele kitétel – ami mentesít a magánvagyoni felelősség alól, mindig a készpénzhányadra érvényes, ez nagyon FONTOS, tehát ha az apport a 3 millióból 50 %  és rendez alapításkor 100 ezer forint készpénzt, a felelősség fennáll, hisz a vállalt készpénz 1.5 millió és 100 ezer forintot, azaz kevesebb, mint felét rendezte alapításkor.

Az apport olyan szempontból jó, hogy a maradék vállalandó készpénzösszeg csökken, aminek legalább a felét így könnyebb előteremteni, hisz kisebb az alap, hogy ne legyen felelőssége a kft alapítás előtt álló személynek.

Gálusz Gábor