máj 6 2013

Dohánykoncesszió és cégalapítás – amire ügyelni kell…

A dohánykoncessziós pályázatok nyerteseinek kihirdetésére adott reakcióktól volt hangos Magyarország, de inkább a média az elmúlt hetekben. A napokban nyilvánossá vált az új immáron második dohánykoncessziós pályázati kiírás, és még nincs vége, lesz harmadik is: az eredménytelenségi hirdetményben szereplő települések koncessziójának pályázati kiírása.

A pályázatot magánszemélyeknek, természetes személyeknek kell benyújtaniuk, és elég csak a pályázat sikeressége esetén megalapítani a céget. A pályázatban már nyilatkozni kell arról, hogy egyéni vállalkozóként, vagy cégként, meglévő, vagy újonnan alapítandó céggel szeretne a jövőben tevékenykedni a pályázó.

Óvatosságra intek minden koncessziós pályázaton sikeres kanyart vett vállalkozót.

Mire kell ügyelni? – amire sokan ügyelnek…

– a nyertes pályázónak a társaság korlátlanul felelős tagjának kell lenni. (Egy személy korlátlanul felelős tag csak egy cégben lehet). Ez gyakorlatban kizárja a kft-ket, részvénytársaságokat a koncessziós szerződésből. (hallottam olyan felvetést, hogy kft egyik tagja vállal korlátlan felelősséget a társaság szerződésben – ez nem járható út!) Ami járható úgy – ha cégalapításról beszélünk, az a bt alapítás, illetve kkt alapítás is szóba jöhetne, de ott minden tag korlátlanul felel a céges tartozásokért, ez felesleges, gyakorlatilag minden dohány koncesszió-nyertes ügyfelünk határozottan bt alapítás igényével keresett meg bennünket.

–  a cég tevékenységi körei között szerepelnie kel a “Dohányárú-kiskereskedelem”-nek, aminek TEÁOR kódszáma: 4726.

Mire kell ügyelni még? – amire sokan nem (!!!) ügyelnek….

– a társasági szerződésbe bele kell foglalni a cég tagjainak olyan tartalmú nyilatkozatát, amelyben kötelezik magukat, hogy a koncessziós szerződés tartalmát érintően, azzal ütközően nem fogják a későbbiekben módosítani a társasági szerződést. (a cégek legalább 80%-a nem eszerint jár el – látva a kritikus feldühödött, szinte bármire kész veszteseket, veszélyes felületesség)

– figyelni kell arra, hogy a kész pályázatnak megfelelő cég a szerződéskötéskor készen álljon, teljes harci díszben, azaz előbbi nyilatkozatot tartalmazó díszített hatályos létesítő okirattal. Sok szereplő bajban van/lesz, imént említett feltétel teljesítésével kapcsolatban. Nem számolnak a cégbejegyzés gyakorlati átfutásával kapcsolatban (cégbejegyzés gyakorlati bejegyzési határideje 2-10 nap), ami felveti a következő problémát:

A létesítő okiratba foglalt nyilatkozatot tartalmazó céget nem lehet létrehozni egylépcsős egyszerűsített cégeljárásban, iratmintával, éppen az iratminta kötött volta miatt. (ez megnöveli a bejegyzési határidőt) Így két lehetőség adódik:

1. normál eljárásban bt alapítás, előny: – egy lépcső, egyszeri ügyvédi munkadíj, hátrány: – elvileg lassú bejegyzés – (2-10nap-adószám kiadása)+15 munkanap cégbírósági bejegyzés, jelen írás keletkezése után 11 napon belül kell szerződni, ebbe ha ez után történik a cégalapítás, a cégbejegyzés nagy valószínűséggel nem férhet bele, megoldás lehet >>> soronkívüliség (???)

2. egyszerűsített eljárásban bt alapítás, majd módosítás, előny: gyors első lépcsős bejegyeztetés, hátrány: két lépcső, a cégmódosítás bejegyeztetési elhúzódik, ki tudja a kikötés tartalmazó létesítő okirat a határidőre cégbíróság által akceptálásra kerül-e, kérdés utóbbi fontos-e (szerintem nem, a kikötés elfogadása  a lényeg)

A cikk megírása óta eltelt lassan már négy hét, tapasztalataink szerint a cégbíróság egy lépcsős bt alapítás esetén bejegyzi a céget kb. 1 hét alatt. Természetesen ez egy átlag, lehet hosszabb idő is a bejegyzés, az mindenesetre leszűrhető, hogy akinek minden adott bt alapításkor, tehát van telephely-fióktelephely jogszerűségi nyilatkozata, annak érdemesebb az egylépcsős normál bt alapítást választania. Azoknak ajánljuk a kétlépcsős cégalapítást, akiknek nem áll az aláíráskor minden a rendelkezésükre, ilyen lehet pl. telephely-fióktelepnyilatkozat hiánya.

További kizáró okok a koncessziós cég/annak tagjával szemben, amire sokan figyelnek… a precizitás igénye nélkül:

– 18 életévét aki nem töltötte be, nem lehet tagja a koncessziós társaságnak

– aki bűntetett előéletű

– akivel szemben az adóhatóság, vagy vámhatóság jogerősen legalább 100.000 forintot meghaladó mulasztási bíróságot szabott ki a pályázat benyújtásától számított 5 éven belül

– akinek 30 napot meghaladó lejárt köztartozása van, illetve a pályázat benyújtását megelőzően 1 éven belül volt ilyen

– aki ellen dohánytermékkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos csalás, visszaélés, csempészet miatt bármilyen államban jogerős elmarasztaló bírósági ítélet született, elég az is, ha ilyen eljárás folyamatban van

Nem lehet tagja a koncessziós társaságnak, az olyan társaság (alanti feltételek a koncessziós társaságra is érvényesek):

– amellyel szemben végelszámolás, csődeljárás, felszámolás van folyamatban

– két éven belül mulasztási bírsággal sújtották (ide számít a jogerős és végrehajtható közigazgatási, ill. bírósági határozatban megállapított munkaügyi bírsággal vagy az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértés)

– amelyiknek egy évnél régebbi lejárt helyi önkormányzat adóhatósága által nyilvántartott tartozása van (kivéve ha halasztásban részesült), ugyanez igaz, valamennyi adó-vám-társadalombiztosítási járulékokra is. FIGYELEM! Ez a kikötés a letelepedés szerinti országra érvényes, ami nem feltétlenül Magyarország!

Fentiekről nyilatkozni kell a pályázatban, a koncessziós szerződés megkötéséig azonban azokat igazolni is kell.

Amennyiben a topcegalapitas.hu-n keresztül alapítja a cégét, minden fenti szempontot mérlegelnek az eljáró ügyvédek.

Gálusz Gábor     


máj 1 2013

Tevékenységi kör változás 2014, követendő eljárás, jogi háttér – időtényező…

A tevékenységi körök változása az egyik leggyakrabban előforduló cégparaméter változás. Muszáj vele foglalkozni, hisz sok száz tételt tartalmaz a TEÁOR 2008-as nómenklatúra, éppen ezért a cég ha egy kicsit is más irányba “rezdül”, már beáll egy új tevékenységi kör – az adójogi vonzat miatt kiemelt a jelentősége. A gyakorolt tevékenységi körök nyilvántartása nem a társaság elszigetelt problémája, nem magánügy, hisz a gyakorolt tevékenységi köröket köteles a hivatalnak lejelenteni.

A tevékenységi körök módosításának eljárása rengeteget változott az elmúlt években. Nem írok a múltról, írok a jelenről.

Cégmódosítás, tevékenységi körök módosítása társasági szerződésben…, ha szeretné, hogy a tevékenységi körök a társasági szerződésben, alapítói okiratban is feltüntetésre kerüljenek..

Tevékenységi kör változás 2014 – bejelentés, és jogi háttér

A Gt. 12. § (1) c., pontja szerint a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a társaság főtevékenységét és további tevékenységi köreit – ez a cégalapítás procedúrájára értendő. (Érdekességképp: 2012. március 1. előtt ez állt a 12. §-ban: “c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;” majd 2012. március 1. után pedig, – ma is hatályosan – ez: “c) a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét;

Ugyanakkor ugyanezen 12. §. (2) bekezdése rögzíti azt, hogy a tevékenységi körök változását nem kell kövesse a társasági szerződés módosítása, azt elég lejelenteni a NAV-hoz. Egész pontosan a teljes paragrafus így szól: ” (2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során – a TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül – minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság – a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül – bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak – főtevékenységként vagy más tevékenységként – bejelent. A társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását.

A tevékenységi kör változását a NAV felé kell kötelezően bejelenteni, oda viszont nem 30 nap a határidő (!!!), mint a cégbíróság felé, hanem csak 15 nap – erre érdemes odafigyelni, ha el akarjuk kerülni a felesleges bírságot! A Ctv. 24. §. 4b) tartalmazza ennek precíz menetét, azaz azt, hogy a NAV elektronikus értesítése alapján jegyzi be a cégbíróság a tevékenységi köröket a cégjegyzékbe. Idézem az ide vágó passzust: “(4b) A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.

Az élő szabály szerint, alapításkor tehát minden tevékenységet fel kell tüntetni a társasági szerződésben, változáskor pedig ehhez nem kell a társasági szerződést módosítani, elég a NAV-hoz 15 napon belül lejelenteni a változást. Ha valaki nagyon akar kötözködni ezen a hivatalok által is elfogadott gyakorlaton, és azért, hogy senki se aludhasson nyugodtan, – minden rosszindulat nélkül – megemlítem, hogy a Gt. 18. §-a szabályozza a társasági szerződés módosítás eseteit, és ott fehéren-feketén beszél a tevékenységi körök változásáról, – többek között – arról, hogy felhatalmazás szerint, akár azokat az társasági ügyvezetése is megteheti, a legfőbb szerv összehívása nélkül. Még konkrétabban: “(3) A társasági szerződés felhatalmazhatja a gazdasági társaság ügyvezetését – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a (2) bekezdés szerinti döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítására.” – és ezt főszabály szerint 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak…. a feszültség oldása helyett:  Ctv. 51. §. (2) “Ha a létesítő okirat tartalma változik – akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a legfőbb szerv határozata útján -, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként (pl. a kft. tagjainak változása, az új vezető tisztségviselő személye). “.., hogy a nyugalom helyreálljon valamelyest: Ctv. 53. §. (2) “Az adószám, valamint a statisztikai számjel változását az azt megállapító szervezet, a főtevékenység és a további tevékenységi körök változását az állami adóhatóság, a cég pénzforgalmi számlájával kapcsolatos változást pedig a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató közli a cégbírósággal elektronikus úton. A változás bejegyzése – illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül – automatikusan, elektronikus úton történik meg.

A jogszabályi ellentétek miatt, tisztázni kell a pontos eljárást. A jogalkotó akarata egyértelmű volt a jogszabálymódosítással,  az  más kérdés, hogy teljesen a tevékenységi körök változásához kapcsolódó minden rendelkezés nem lett egy irányba rendezve, harmonizálva. Bent maradtak a 18. §. imént említett tevékenységi köröket is érintő társasági szerződésmódosításhoz köthető rendelkezései, ettől függetlenül a gyakorlat nem követeli meg a tevékenységi kör változás kellékeként a társasági szerződésmódosítást.

Érdekesség még, hogy korábban, és jelenleg is a cégbíróságok cégalapításkor a tevékenységi köröket ellenőrzik, kontrollálják, tehát többé-kevésbé átnézik azokat, és ha feltűnő komoly engedélyköteles tevékenységi kört akar valaki bejegyeztetni, azt a bejegyzési kérelmet visszadobják. Az új eljárás rend szerint, amikor is a NAV felé adják le a társaságok a tevékenységi kör változásokat, és a cégbíróság automatikusan jegyzi be azokat – mindenféle kontroll nélkül – , alkalmat ad sokaknak arra, hogy olyan tevékenységi köröket vegyenek fel a cégjegyzékbe, amelyeket egyébként a cégbíróság cégalapítás utáni bejegyzési eljárásban nagy valószínűséggel elutasított volna. (a NAV egy XML-formátumú állományt küld át automatikusan a cégbíróság szerverének). Ez a rendszer egyik gyenge láncszeme, azt még megjegyzem, hogy a bíróságok gyakorlata – cégbejegyzéskor – amúgy eltérő az egyes tevékenységi körök bejegyzésével-engedélyhez kötöttségével kapcsolatban. (pl. tipikusan ilyen a biztosítási ügynöki-brókeri tevékenység).

Az is fontos, hogy a cégbejegyzéskor, cégalapításkor a könyvelőnek a 201-es nyomtatványon nem kell leadnia a tevékenységi köröket, mert azt a cégbíróság automatikusan adja át, később – tevékenységi kör változáskor – , mint írtam pedig a NAV küldi meg a változásról a cégbíróság felé az értesítést automatikusan.

A TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölést a Gt. nem írja elő a társasági szerződésre (alapító okiratra) vonatkozóan, az kizárólag a cégjegyzékre vonatkozik, persze az más kérdés, hogy érdemes és szokás is már a társasági alapító okiratába beírni a TEÁOR-számokat.

Kérdések – és – válaszok :

Hogyan fognak bekerülni a tevékenységi körök a cégbíróságra, hogy fog szerepelni a cégkivonaton?

A NAV a 13T201T nyomtatványon történő bejelentés után, a törzsadatbázisából automatikusan átküld egy XML formátumú állományt a cégbíróságnak, amely bejegyzi a cégjegyzékbe azt automatikusan.

Akkor nem kell a cégbíróságra lejelenteni a tevékenységi körök változását? (2013)

Véleményünk szerint nem szükséges. Ezt kiegészíteném azzal, hogy az ügyvédek a változásbejelentő forma-nyomtványon már le sem tudják adni a tevékenységi körök változását.

Jó, de akkor a társasági szerződésemben (alapító okiratomban) nem is tudom “átiratni” a tevékenységi köröket?

Lehet módosítani a tevékenységi köröket a társasági iratában, ezt ilyenkor be kell adni a cégbíróságra, de a cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi kör kódok, nem ettől fognak megváltozni, hanem a 13T201T-s nyomtatványlejelentésen.

Ha a könyvelő leadja a tevékenységi kör változást a NAV-hoz, akkor mikor fog az megjelenni a cégkivonaton? Mennyi a gyakorlati átfutási idő?

A cégkivonaton nagyjából 1-2 hét múlva fog megjelenni a tevékenységi kör változás. Érdemes figyelni a cégjegyzéket.

Egy tanács a végére: ha ügyvédhez megyünk és cégmódosítást hajtunk végre, akkor érdemes a cégjegyzékben szereplő tevékenységekkel frissíteni a társasági szerződést / alapító okiratot. Ez egy harmóniát teremtő megoldás. Azt még hozzáteszem, hogy bizonyos partnercégek előírják azt, hogy adott tevékenységi kör feltétlenül szerepeljen a létesítő okiratban, különben nem szerződnek, nem szolgálnak ki… hogy ennek mi értelme van? Szerintem semmi…

Gálusz Gábor