Cégeladás, legális (?) cégátvétel….

Jó pár éve “divat” Magyarországon, hogy ha egy cég adósságot, köztartozást halmozott fel, akkor eladják un. közvetítőkön keresztül olyan személyeknek, akiket korábban  nem ismertek, gyakorlatilag, egzaktul: hajléktalanoknak, külföldi állampolgároknak, lecsúszott magyar honfitársaknak.

Azok a cégek, személyek, akik ezzel foglalkoznak, esküdöznek, hogy itt egy legális megoldásról van szó, hisz eladni mindenki azt ad el amit akar, ez évszázadok, évezredek óta élő jogi megoldás, egyik alapvető kontraktusa a mindennapi polgári életnek. Az, hogy valaki adóssággal terhelt céget ad el, vagy sem, az már csak ugye “részletkérdés”.

Korábban a kilencvenes években ezekkel az esetekkel nem foglalkoztak nagyon a nyomozó hatóságok, esetlegesen ha indultak büntetőeljárások, azok bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányában még vádemelésig sem jutottak el. Közben azonban változott a hatóságok, bíróságok hozzáállása…. változott a helyzet, mert egyszerűen tarthatatlanná vált az, hogy bárki, bármikor meg tudott szabadulni . “legális” úton úgy a vállalkozásától, hogy közben nagy tartozást halmozott fel.

Itt külön kell választani az ügy polgári-jogi, és büntető-jogi vonalát. Kezdem utóbbival:)

Az esetek döntő hányadában, tulajdonképpen minden egyes alkalommal, a céget valamilyen ellenjuttatásért értékesítik. Pontosabban: a szerződésben szerepel ellentételezés, visszteher, azaz a vevő, jelen esetben szerencsétlen hajléktalan honfitársunk, vagy külföldi állampolgárunk papíron valamilyen pénzösszegért veszi meg a céget. Itt van az első pont ahol megfogható az ügylet: okirathamisítás. A vevő le fogja tagadni a nyomozó hatóságok előtt azt, hogy bármit is adott volna a cégért, persze eladó állítja, hogy ő pénzt kapott érte, meg ugye még az ügyvéd is, meg ott van az aláírt okirat. A gyakorlat szerint a bíró ilyen esetekben a vevő, azaz a hajléktalan, külföldi személy vallomását fogadja el hitelesnek. Magát senki sem vádolja ugyanis kellő alap nélkül bűncselekménnyel. A többi “résztvevő” vallomásával pedig csak saját magát menti. Súlyosbítja a dolgot, hogy nem csak simán magánokirat-hamisításról beszélünk, – első ránézésre annak tűnhet csak a dolog, hisz magánokiratnak számít magánfelek által aláírt átruházás – hanem közokirathamisításról, intellektuális közokirat-hamisításról, hisz segítségével valótlan tartalommal lett meghamisítva a cégnyilvántartás, amelyből bárki, bármikor közokiratot, cégkivonatot kérhet. A bíró nyilván vizsgálja, mérlegeli a körülményeket, azt, hogy a cég vásárlója korábban pont hasonlóan tartozásokkal terhelt cégeket “vett át”, 1 perc alatt kiderül a cégnyilvántartásból a törölt, és/vagy felszámolt cégek száma stb.

Átruházáskor szinte mindig székhelyváltoztatás, lehetőleg valamelyik székhelyszolgáltatóhoz. A továbbiak? Bevallások elmaradása, NAV revízió során a vezető tisztségviselő nem jelenik meg, éves beszámoló elmarad… adószám felfüggesztés, aztán adószám törlés…. ezekkel párhuzamosan törvényességi felügyeleti eljárás…

Legnagyobb pechje azoknak a cégértékesítőknek van, akik Bt beltagjai, vagy Kkt kültagjai voltak. Természetesen az átruházó okiratban a vevő átvállal minden cégtartozást – nyugtatják eladót ezekkel a sorokkal… csak elfelejtik közölni az eladóval a Gt. 104-ik passzusát, amelyik a következőkről “tudósít”:

“104. § (1) A társaságtól megváló tag – ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is – a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is.

Tehát marad a cégadósság az átruházás ellenére az értékesítőn… ehhez sajnos társul 2012-től eltiltási szabály, Gt. 5.§. lássuk:

“(6) Nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, továbbá nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget.

és Gt. 23.§.:

“(6) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget.

folyt köv…

Az ügy polgárjogi vonalát vázoltam már a topcégalapítás.hu weboldal bal oldalán az érdekességek között. Néhány passzus:

93. § (1) Ha a többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha a tag (részvényes) bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá.

(2) Ha a céget a cégbíróság a megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti annak megállapítását is, hogy a megszüntetési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

stb, stb….

Konklúzió: ne “adjunk át” tartozással terhelt céget hajléktalanoknak, ismeretlen külföldi személyeknek! Magunkat sodorjuk veszélybe, sokkal nagyobba, mint ami akkor következett volna be, ha nem tettünk volna ilyet. Ez nem elmélet, ismerek konkrét eseteket, ügyeket.


One Response to “Cégeladás, legális (?) cégátvétel….”

  • Tremmel Zsolt. Says:

    Üdvözlöm Tremmel Zsolt vagyok.

    Ingyenesen átvehető céget keresek és bízom benne,hogy esetlegesen tudna ebben nekem segíteni.
    Csak egyedűl az átírás költsége szükséges az eladó részéről.
    Szeretnék kicsit többet megtudni ha tudnak mindenképpen segíteni.
    Tartozás, van e munkája a cégnek , mindent.
    Az esetleges fizetéssel is érdekel megoldható amit a bevételből eggyenlítenék ki részletben, az útólsó részlet kieggyenlítése után kerülne át véglegesen tulajdonomba.
    A cégben addig 15 -25%ban bennemarad a volt tulajdonos a cégben amig a havi bevétel 80%nak kifizetésével , havi rendszerességgel a vételár ki nincs eggyenlítve.
    Komolysággal, felelőséggel csak így áll módomban vállalni.
    Amennyiben így ebben a formában is érdekli önöket még , várnám mihamarabbi válaszát.
    Maradok tisztelettel.
    Tremmel Zsolt.
    afflatus2013@gmail.com
    06/88/631-267

Leave a Reply