Cégalapítás : cégforma kiválasztása

Az esetek döntő részében két társasági forma szokott számításba jönni:

- BT, azaz Betéti Társaság

- KFT, azaz Korlátolt Felelősségű Társaság

Köztudott, hogy a BT beltagja korlátlanul felel a cég tartozásaiért – a saját vagyonával – , a KFT, korlátolt felelősségű társaság tagja viszont nem. Ez az ami el szokta riasztani a BT cégformában

gondolkodókat e cégforma választásától. Persze felmerül az emberben a kérdés, hogy akkor miért van mégis olyan sok Betéti Társaság, ha a KFT felelősség szempontjából sokkal előnyösebb cégforma?

Mi a BT előnye kérdezhetnénk – mert mégiscsak sokan választották eme cégformát….

A korábbi szabályozás szerint a cég törzstőkéjét, jegyzett tőkéjét bankszámlára be kellett fizetni. A legelső szabályozás szerint az 1 millió forint volt. Ez 1989 környékén nagyon sok pénznek számított, amit nagyon kevesen

tudtak összeadni. Ezért mit tudtak tenni? BT-t alapítottak, ahol nem volt megszabva a jegyzett tőke legkisebb mértéke – igaz korlátlanul is felelt a vagyonával a céget alapító beltag. Mondhatjuk úgy is, hogy a betéti társaságot, BT-t választók nagy része csak kényszerből választotta ezt az előnytelenebb társasági formát.

A jogalkotó szándéka az lehetett, hogy az aki nem “tesz le” 1 milió forintot, az feleljen legalább a saját vagyonával, tehát valamilyen formában a hitelezők védve legyenek. A gyakorlatban azonban, ez a számítás nem jött be.

Ugyanis a KFT cégforma választása esetén a cég törzstőkeszámlájára a pénzt befizették, és másnap le is vették. Vagy ha nem is vették le, az rövid idő alatt elfogyott – és ezek nem is voltak első ránézésre jogszerűtlen dolgok, hisz a cég a pénzével utána gazdálkodik, azért lett a rendelkezésére bocsájtva. Néha előfordul, hogy ügyfelek azt hiszik, hogy ennek a pénznek azaz a jegyzett tőkének folyamatosan meg kell lennie egy számlán – hát igen bizonyos aspektusból nézve ez lehet indokolt is, de ez lehetetlenné tenné a cégek gazdálkodását.

Később az 1 milliót felemelték 3 millióra – infláció, pénz értékvesztése  okából kifolyólag, persze ez már nem felelt meg az induláskori 1 milliós értéknek, de a gyakorlat változatlan maradt, tehát másnap levették a befizetés után a pénzt, a hitelezők tehát nem voltak védve a bankszámlára történő kötelező befizetés ellenére sem. (a jelenlegi szabályozás 500 ezer forintra teszi a jegyzett tőke minimumát)

A jogalkotó az elmúlt években lehetővé tette, hogy a cég a jegyzett tőkéjét ne bankszámlára, hanem a házi pénztárába fizesse be. Tudták, hogy a bankszámlára történő teljesít amúgy sem jelent védelmet a hitelezők szempontjából, legalábbis ez a módszer ehhez kevés volt. Most ha valaki céget akar alapítani elég a cég jegyzett tőkéjét a házi pénztárba befizetni, vagyis erről nyilatkoznia kell ügyvéd előtt, és nem kell a cégalapítás előtt bankba azt befizetni. Ezáltal a cégalapítás gyorsabbá, rugalmasabbá vált.

Ennek hatása megmutatkozik manapság a cégforma kiválasztásánál is. Mivel a cég jegyzett tőkéjének meglétéről nem kell bank igazolás, csak az ügyvezető nyilatkozata, ezért a KFT-t, mint cégformát választók tábora felduzzadt, gyakorlatilag kb. 50 cégből talán egy ha BT társaság – persze ami az új cégalapításokat illeti. Már nincs készpénzmegkötés sem, tehát a cég induló vagyona állhat teljes egészében apportból.

Mivel a társaság kötelezettségeiért alapvetően a saját vagyonával a KFT tagja nem felel, – a BT beltagjával ellentétben – , és a cég alapításának költségei is ugyanazok, ezért a KFT, korlátolt felelősségű társaság, mint cégforma a legelőnyösebb olyan cégforma, aminek nincs más ésszerű alternatívája.


Leave a Reply