okt 28 2017

Mit hoztak a székhelyszolgáltatásról szóló jogszabályok?

Idén júniusban a következő címekkel jelentek meg írások a médiában a székhelyszolgáltatásra vonatkozóan, szemezgessünk:

-Pokollá teszi a minisztérium júliustól a székhelyszolgáltatók életét – Csapást mérnek a székhelyszolgáltatókra – Ellehetetlenítik a székhelyszolgáltatókat stb. stb Az írott, valamint elekronikus sajtó folyamatosan negatív színben mutatja be a székhelyszolgáltatást, és itt is, mint máskor ALAPTALAN rémhíreket terjesztett.

Teszi ezt akkor, amikor sok tízezer cég vesz úgy igénybe szolgáltatást, amely ellen egyetlen hatóság sem emel szót.

Nézzük meg mi a júniusi rémhírekből az igazság egy kis bevezetéssel.

Magyarországon gyakorlatilag 2017-ig, azaz az idei évig nem szabályozták külön jogszabállyal a székhelyszolgáltatást végző cégeket. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt jogi táptalaja ennek a tevékenységnek, nem vonatkoztak rájuk jogi rendelkezések, , hisz a régi és új Ptk. is ilyen volt, hanem azt, hogy specifikus kifejezetten székhelyszolgáltatókra szabott és a székhelyszolgáltatók működését keretek közé helyező jogszabályok nem jelentek meg. (kivételt csak az ügyvédek jelentettek, de ezt a lehetőséget megszüntették, ügyvéd már nem köthet új szerződést székhelyszolgáltatásra.)

Az első lépésként a jogalkotó az Adózás rendjéről sz. törvény 178. §-ba helyezett a 25-ös pontba egy definíciót, mely a székhelyszolgáltatást végzőkre vonatkozik egész konkrétan a következő szóval kezdődik vastagon szedve: “székhelyszolgáltató”.

Második lépésként a nagy semmiből megjelent a 7/2017. (VI.1) IM rendelet június elsején, mely július 1-től van hatályban és 7 paragrafusból áll. Ez a szabály kifejezetten a székhelyszolgáltatásra, mint tevékenységre vonatkozik. Nem sokra rá kijött a 9/2017-es IM rendelet július 18-án a mely módosította a 7-es rendeletet, beleolvadt abba.

Érdemes különválasztani a címben szereplő kérdésre adandó választ.

     – mit hoztak az ügyfélnek az új jogszabályok?

     – mit hoztak a székhelyszolgáltatóknak az új szabályok?

Mit hoztak az ügyfélnek az új szabályok?

  1. A székhelyszolgáltatást a cégeknek a 17201T adatlapon, míg egyéni vállalkozóknak a 17T101E nyomtatványon le kell jelenteni.
  2. A székhelyszolgáltatásról sz. szerződésben rögzíteni kell azon iratok körét, amelyet a székhelyet biztosító cég magánál tart. Ezen iratokat kötelezően meg kell küldeni alkalmanként a szolgáltatónak. Ez az egyszerűség kedvéért történhet elektronikusan. A jogszabály csak a minimálisan leadandó iratok körét határozza meg, amelyek a következők: a., cégiratok b., hatósági engedélyek c., NAV-hoz történő adatbejelentők d., beszámoló. Ezeket, ha gördülékenyen működik az egész, néhány perc alatt meg tudja küldeni a könyvelő a székhelyszolgáltatónak, akkor amikor az adott hivatalos helyre is beküldi.
  3. Leírták, kimondták – amit évekkel ezelőtt már saját kútfőből levezettem, és amelyet a honlapon is közzétettünk -, hogy nincs helye jogilag postai utánküldésnek, azaz olyan továbbküldésnek a postán keresztül, ahol is a székhelyen nincs levélátvétel.

Mit hoztak a székhelyszolgáltatóknak az új szabályok?

  1. Nem nyújthatnak székhelyszolgáltatást olyan helyen, ahova csak bérleti szerződésük van. Minimálisan használati joggal kell rendelkezniük az adott ingatlanra vonatkozóan, vagy tulajdonjoggal. Magyarán, amin jelezve van az ingatlan-nyilvántartásban a székhelyszolgáltató cég, mint jogosult.
  2. Nyilvántartást kell vezetni a székhelyen fellelhető ingóságokról, illetve iratjegyzéket a kötelezően székhelyen tartandó iratokról cégenként. (tételesen, naprakészen)
  3. Egy napon belül a levélátvételről számítva értesíteni kell az ügyfelet a küldeményről.
  4. Csak olyan szerződést alkalmazhatnak, amely határozatlan idejű lehet csak, és amely egy éven belül rendes felmondással nem mondható fel.

Összességében elmondható, hogy mind a székhelyszolgáltatást végző cégek, mind pedig a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások viszonylag könnyen eleget tudnak tenni a törvényben található szabályoknak. Ez is azt mutatja, hogy korábban is olyan keretek között végezték a tevékenységüket, amelyet utólag deklarált a jogalkotó.

A jogszabály célja nem a székhelyszolgáltatás ellehetetlenítése volt, hanem a keretszabályok kodifikálása, tisztázása. Minden fent vázolt feltételnek a szolgáltatók 90-95%-a eleget tud tenni, kivételt talán csak azok a vállalkozások jelentenek, amelyek béreltek korábban ingatlant így gyakorolva tevékenységüket, és az ingatlan tulajdonosa nem engedélyezett használati jog bejegyzést. Vállalkozásunk a Gross Office Kft., topcegalapitas.hu is maradéktalanul meg tud felelni minden feltételnek, sőt mi személy szerint is örülünk annak, hogy ez a szabály megszületett.

Amennyiben igénybe szeretné venni szolgáltatásunkat, kérem keresse fel honlapunkat a http://topcegalapitas.hu/szekhelyszolgaltatas/ oldalon, telefonáljon a 06 (1) 235-0566-os számon, vagy keresse fel előzetes időpont egyeztetés után központi 200 m2-es irodánkat.

Gálusz Gábor

 

 

 

 

 


Már 2 2017

Új időpont az illetékmentes cégbejegyzési eljárásra: 2017. március 16.

Az illetékmentes cégalapítást lehetővé tevő eljárási szabályt tartalmazó 2017. évi II. törvényt a köztársasági elnök kicsit megcsúszva írta alá, így a Magyar Közlönyben csak tegnap, azaz 2017. március 1-én jelent az meg. Az új jogszabály 9. §-a szerint a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Ennek megfelelően az illetékmentes cégalapítás 2017. március 16-tól él élesben.

Március 16. előtt alapítottam a céget, van lehetőségem illetékmentességre?

Fontos kiemelni, hogy nem a cégalapítás dátuma, az aláírás időpontja a döntő, hanem az eljárás megindításának napja. Így ha valaki hetekkel korábban alapított céget, de e törvény hatálybalépését követően kezdődik a cégbejegyzési eljárás, akkor függetlenül az alapító okirat / társasági szerződés aláírásnak napjától a cégeljárás ugyanúgy illetékmentes.

Ha az informatikai infrastruktúra is úgy akarja…

Bízunk benne, hogy március 16-tól a cégbíróság rendszere, az informatikai kapu, illetve a segédszoftverek pl. cégeditor is kompatiblis lesz az új szabályozással, és nem fordul elő az, mint korábban, amikor ezen hiányosságok miatt egy hétig egyetlen beadványt sem lehetett iktatni a cégbíróságokon.

Gálusz Gábor


feb 21 2017

Biztosan jön az illetékmentes cégalapítás március 1-től…

A mai napon a Parlament 11:10-kor 180 igen szavazat és egyetlen nem mellett elfogadta az illetékmentes cégalapítást lehetővé tevő T/13091. sz. törvényjavaslatot. A jogszabály hatályosulása 2017. március 1. Így március 1. után nem csak közzétételi díj mentesen, de illetékmentesen lehet Magyarországon céget alapítani. Ez alól a zártkörűen működő részvénytársaság jelenti az egyedüli kivételt.

Milyen társasági formákat érint az illetékmentesség?

A korlátolt felelősségű társaságot, betéti társaságot, egyéni céget, közkereseti társaságot, szociális szövetkezetet.

Hogy alakulnak összességében a cégalapítás költségei?

A cégalapítás során a következő tételekre, díjakra kell számítanunk: (topcegalapitas.hu)

– ügyvédi munkadíj: 12.900 + áfa
– JÜB-költség: 1.670 + áfa /fő
– illeték: 0 Ft (50.000 helyett)
– tulajdoni lap lekérésének díja: 1.000 + áfa / ingatlan

Egyszemélyes kft esetén a korábbi 19.774 forint + 50.000 illeték, tehát 69.774 forint helyett mindössze 19.774 forintba kerül a cégalapítás! Ez kevesebb, mint a harmada a korábbi költségeknek. Ebben minden kapcsolódó díj és költség benne van! Sohasem lehetett ennyiből korábban tető alá hozni Magyarországon céget. Ha cégalapítási szándéka van, március 1., azaz jövő szerda után ne késlekedjen, rendelje meg a topcegalapitas.hu-n keresztül.


feb 14 2017

Székhelyszolgáltatás: jogalkotói tiszta víz a pohárban

Magyarországon az első székhelyszolgáltatást végző irodák nagyjából a kilencvenes évek közepén kezdték meg a tevékenységüket. Akkoriban még nem volt annyira közismert a vállalkozók, cégek  között ez a tevékenység, mint manapság. Erősen népszerűvé nagyjából az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételével, a cégalapítás könnyebbé tételével váltak. Ennek igazi csúcsa 2011 volt, amikor havonta átlagban 4.000 céget jegyeztek be a hazai cégbíróságok.

Székhelyszolgáltatás, mint nevesített jogi kategória

A székhelyszolgáltatás, mint jogalkotó kategória deklaráltan korábban csak az ügyvédi székhelyszolgáltatás kapcsán létezett. Az alapot ehhez a 2006. IV. tv adta, annak 7/A. §-a, ahol elsőként a zárójelben megjelent a magyar jogtörténetben először a “székhelyszolgáltatás” jogi kifejezése.  “A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely szolgáltatás).” a jogszabály ezen része 2012. március 1-től hatálytalan.

Ehhez a jogi alaphoz csatlakozott a 3/2012. MÜK szabályzat, illetve a 1/2007-es MÜK szabályzat, amelyek pontosan leszabályozták az ügyvédi székhelyszolgáltatás mibenlétét, működését. Ez a szabályozás rendkívül szigorú volt, sem a cégek, sem a cégek nem erőltették. Az ügyvédek által nyújtott székhelyszolgáltatás megszűnt 2012. március 1-vel, pontosabban új szerződéseket ilyen címen nem fogadhatnak többet be.

Székhelyszolgáltatás a gyakorlatban

Székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződést mégis ennek ellenére jellemzően és túlnyomórészt 99.9%-ban, nem ügyvédekkel, hanem a cégek erre szakosodott társaságokkal kötöttek. A cégbíróságok jellemzően minden esetben befogadták ezeket a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmeket, úgyszintén az előzetes kontrollt gyakorló ügyvédek. Csak Budapesten sejtésem szerint több tízezer ilyen jellegű székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés született.

Székhelyszolgáltatás a viták kereszttűzében

Ugyanakkor a székhelyszolgáltatás jogszerűségével kapcsolatban, –  már ami a cégek által nyújtott szolgáltatást illeti, hisz az ügyvédek által nyújtott székhelyszolgáltatás nem volt kérdéses- , folyamatosak voltak a viták a médiában, háttérbeszélgetések során. Jogászok, ügyvédek, sokszor még NAV ellenőrök is állították: székhelyszolgáltatást márpedig csak ügyvéd nyújthat, a többi jogszerűtlen, és ördögtől való. Fenti jogszabályhelyekre hivatkoztak, amelyekben csak ügyvédek kapcsán szerepel a fogalom. Mégis a NAV ellenőrzött, határozataiban nem vitatkozott, a cégbíróságok nem vitatkoztak. Gyakorlatilag a vita maradt elvi, hisz a cégek folyamatosan vették igénybe és kötötték ezerszámra főleg Budapesten a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket.

Nyilván én is azokkal a hangokkal értettem egyet, amelyek jogszerűnek tartották a székhelyszolgáltatást. Erre vonatkozó véleményem két pilléren állt: az egyik szerint a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés egy a hazai jogi környezet által engedett Ptk-n alapuló egyszerű atipikus szerződés. A második pillér pedig a végrehajtó szervek gyakorlata, melyek következetesen elfogadták, de negatívan megközelítve is mindenképp tűrték ezeket a szerződéseket. A jogi ésszerűség szerint ezek vitathatatlanul és egyértelműen jogszerű szerződések.

Nem volt olyan állami szervezet, amely vállalta volna azt, hogy a viták végére pontot tesz, és jogszabályban kinyilvánítja valamilyen módon, hogy ez egy létező jogintézmény.

Parlament: a cégek törvényesen nyújtanak székhelyszolgáltatást

A vita véget ért. A pontot a vita végére a Parlament tette.

A közelmúltban az Adózás rendjéről szóló törvénybe bekerült a székhelyszolgáltatás, pontosabban a székhelyszolgáltató jogi fogalma, ami a következőképp hangzik: “ aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről “

Ezen jogszabályhely 2017. január elsejétől van hatályban.

A jogszabályváltozás kiemeli, törvényes szinten elismeri és deklarálja a székhelyszolgáltatást.

Gálusz Gábor

 

 


jan 13 2017

Kötelező cégmódosítás 2017

2016. március 1-én a magyar Országgyűlés döntött a kft-kre vonatkozó kötelező cégmódosítás határidejének 2017. március 15-re történő halasztásáról.

A határidő vészesen közeleg, mit kell tudni a kötelező cégmódosításról, kiket érint?

Azon kft-ket érinti, amelyek társasági szerződése 2014. március 15-e előtti, azaz nem az új Ptk szerint készült. A mostani módosítás ezzel együtt azokat a cégeket, kft-ket is érinti, amelyek törzstőkéje nem éri el a Ptk. szerinti minimumot, azaz 3 millió forintot. A mostani kötelező cégmódosítást ezért kötelező törzstőke emelésként is emlegetik, hisz minden olyan kft-nek, amelynek törzstőkéje nem éri el a 3 milló forintot, kötelezően meg kell emelnie azt.

Milyen lehetőségei vannak egy kft tulajdonosának a törzstőke emelésre?

Fő szabályként le kell szögezni, hogy a 3 millió forintra történő törzstőke emelés nem jelenti azt, hogy minden kft-nek 2017. március 15-ig a bankszámlájára be kell fizetnie a jelenlegi törzstőkéje és a 3 millió forint közötti különbözetet.

A társaságoknak csupán elég dönteniük a törzstőke emelésről, de pl. a pénzügyi teljesítést további – a kialakult bírói gyakorlat szerint – 2 évig elhalaszthatják. Ilyen esetben a cégjegyzékben, és társasági iratokban már a 3 millió forintos új jegyzett tőke szerepel, úgy hogy mellette pl. 2019. március 15-e a teljesítési határidő. Ez utóbbi a cégjegyzékről nem tűnik ki, csupán a társaság irataiból.

Csak készpénzzel történő emelés lehetséges vagy van más lehetőség is?

Nem csak készpénzzel történő emelés lehetséges, az alábbi módokon lehet törzstőkét emelni:

  1. Bankszámlára történő teljesítés, melyről a módosításkor az ügyvezető igazolást mellékel
  2. Házipénztárba történő teljesítés, amely a módosítás előtt történt, elég nyilatkozni
  3. Jövőben történő – maximum 2 év lehet a határidő – teljesítés bankba vagy házipénztárba.
  4. Apporttal történő emelés
  5. Meglévő tagi kölcsönnel történő törzstőke emelés
  6. Eredménytartalékból, azaz a cég korábbi ki nem vett nyereségéből történő emelés, mérleg szükséges
  7. Előírt, de ki nem vett osztalék elengedésével történő emelés, amely emeli az eredménytartalékot

Amennyiben egyik módszer segítségével sem tudják, vagy nem akarják megemelni  törzstőkét, az esetben olyan társasági formára kell átalakulni, amelynek minimális jegyzett  igényének meg tud felelni a társaság. Ez kft esetében lehet bt, azaz betéti társaság, netán kkt, azaz közkereseti társaság. Tudni kell azonban, hogy a cégforma váltás hosszadalmas, könyvvizsgálót igénylő költséges eljárás.

Mennyibe kerül a kötelező cégmódosítás, törzstőke emelése?

Alapvetően az Ptk-nak történő megfeleltetés, illetve a 3 millió forintra történő törzstőke emelése illeték és közzétételi díj mentes. Amennyiben a cég adataiban, társasági szerződésben ezeken felül más is módosul pl. székhely, ügyvezető személye stb. az esetben a szokásos illetéket és közzétételi díjakat kell megfizetni.

A kötelező cégmódosítás/ törzstőke emelés ügyvédi munkadíjai szabadárasak, a topcegalapitas.hu ügyvédpartnereinél az ügyvédi munkadíj lehet akár 0 forint, azaz ingyenes is, a partnerek árairól itt tájékozódhat.

Mi történik, ha késedelmesen vagy nem emeli meg a törzstőkét a társaság?

Az esetben, ha ezt észleli a cégbíróság akár 10.000.000 forint bírságot is kiszabhat, illetve végső esetben törölheti a cégjegyzékből végleg a céget.

Gálusz Gábor