jan 16 2018

Cégalapítás 2018 – a cégbejegyzés hány nap?

A jogszabály szerint (2006. évi VI. törvény, 48. §. (4) bek) a cégbíróság az adószám megállapításától számított 1 munkanapon belül határoz a cégbejegyzésről, bejegyzési kérelem elbírásáról. Ez az elvi határidő. A gyakorlatban ez a következőképp néz ki:

  • amennyiben olyan személy alapítja a céget, akinek volt már üzleti múltja, legyen az bármennyire jogkövető is, a NAV akár 8 napon fenntart az adószám kiadására, plusz egy nap a cégbejegyzés. Ilyenformán a cégbejegyzés 8-9 napot is igénybe vehet.
  • amennyiben olyan személy alapít céget, akinek nincs üzleti múltja, akkor a gyakorlati statisztika kb. 1-2 napos cégbejegyzést mutat. Természetesen ezek a dátumok nem a cégalapítás aláírásához mérendőek, hanem a cégbejegyzési kérelem ügyvéd által történő elküldéséhez.

Fenti adatok akkor helytállóak, ha a cégeljárás, cégbejegyzési eljárás egyszerűsített és nem normál.

Az adószámot a cégbíróság, illetve az adóhatóság a cégbírósági végzésben közli. Tehát a végzés előtt, nincs “adószámkiadás”.

Gálusz Gábor

Az iroda ahol cégalapítással összefüggésben is várjuk Önt: 1027 Budapest, Bem rakpart 50. I/1.


jan 1 2018

Székhelyváltozás 2018 – hány nap a változásbejegyzés?

Két féle székhelyváltozást ismerünk:

– illetékességi körön belüli székhelyváltás / cégmódosítás

– illetékességi körön kívüli székhelyváltás / cégmódosítás

Illetékességi körön belüli székhelyváltozás hivatali határideje 15 nap. Jellemzően 2017-ben átlagosan a gyakorlatban ez 5 munkanapot vett igénybe.

Illetékességi körön kívüli székhelyváltozás két lépésből áll az új rendszer szerint (tavaly ebben változás volt):

1. a székhely szerint illetékes cégbíróság dönt a változásbejegyzésről, elrendeli a változások átvezetését a cégjegyzéken keresztül.

2. az új székhely szerint illetékes cégbíróság pedig végzésében kihirdeti az új cégjegyzékszámot.

Ez 2017-ben, 2018-ban az új szabályok szerint (amik 2017. június 8-tól hatályosak) 5+1 napot, tehát 6 napot tesznek ki.

Ilyen formán korábbi gyakorlattal ellentétben, azon székhelyváltozások bejegyzése, melyek illetékességváltozást jelentettek, csak mindössze 1 nappal jobban tolódnak ki, azokhoz képest, ahol nincs illetékességváltozás. A régi rendszer (tehát 2017. június 8-a előtti állapot) szerint a teljes eljárás 5+6 napot vett ez átlagosan igénybe. A régi rendszer szerint gyakran előfordult az, hogy akár több hétre is elhúzódott a székhelyváltozást tartalmazó cégmódosítás bejegyzése.

Mit jelent az illetékességváltozás – illetékességi körön kívüli?

Vidéken megyénként van egyetlen cégbíróság, plusz Budapesten egy, azaz 20 darab. Azon cégmódosításokat jelenti, ahol a cég nem marad a régi illetékességi területen, tehát megyét vált, vagy pl. Budapestről Pest Megyébe teszi át a székhelyét.

Elmondhatjuk, hogy a 2017. június 6-án életbe lépett Cégtörvény változás (54.§) beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és kevesebb, mint felére rövidítette a korábban elhúzódó eljárási időket.

Gálusz Gábor

Az iroda ahol cégmódosítással, cégalapítással, székhelyszolgáltatás szerződéskötéssel kapcsolatban szívesen látjuk Önt: 1027 Budapest, Bem rakpart 50. I/1.


okt 28 2017

Mit hoztak a székhelyszolgáltatásról szóló jogszabályok?

Idén júniusban a következő címekkel jelentek meg írások a médiában a székhelyszolgáltatásra vonatkozóan, szemezgessünk:

-Pokollá teszi a minisztérium júliustól a székhelyszolgáltatók életét – Csapást mérnek a székhelyszolgáltatókra – Ellehetetlenítik a székhelyszolgáltatókat stb. stb Az írott, valamint elekronikus sajtó folyamatosan negatív színben mutatja be a székhelyszolgáltatást, és itt is, mint máskor ALAPTALAN rémhíreket terjesztett.

Teszi ezt akkor, amikor sok tízezer cég vesz úgy igénybe szolgáltatást, amely ellen egyetlen hatóság sem emel szót.

Nézzük meg mi a júniusi rémhírekből az igazság egy kis bevezetéssel.

Magyarországon gyakorlatilag 2017-ig, azaz az idei évig nem szabályozták külön jogszabállyal a székhelyszolgáltatást végző cégeket. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt jogi táptalaja ennek a tevékenységnek, nem vonatkoztak rájuk jogi rendelkezések, , hisz a régi és új Ptk. is ilyen volt, hanem azt, hogy specifikus kifejezetten székhelyszolgáltatókra szabott és a székhelyszolgáltatók működését keretek közé helyező jogszabályok nem jelentek meg. (kivételt csak az ügyvédek jelentettek, de ezt a lehetőséget megszüntették, ügyvéd már nem köthet új szerződést székhelyszolgáltatásra.)

Az első lépésként a jogalkotó az Adózás rendjéről sz. törvény 178. §-ba helyezett a 25-ös pontba egy definíciót, mely a székhelyszolgáltatást végzőkre vonatkozik egész konkrétan a következő szóval kezdődik vastagon szedve: “székhelyszolgáltató”.

Második lépésként a nagy semmiből megjelent a 7/2017. (VI.1) IM rendelet június elsején, mely július 1-től van hatályban és 7 paragrafusból áll. Ez a szabály kifejezetten a székhelyszolgáltatásra, mint tevékenységre vonatkozik. Nem sokra rá kijött a 9/2017-es IM rendelet július 18-án a mely módosította a 7-es rendeletet, beleolvadt abba.

Érdemes különválasztani a címben szereplő kérdésre adandó választ.

     – mit hoztak az ügyfélnek az új jogszabályok?

     – mit hoztak a székhelyszolgáltatóknak az új szabályok?

Mit hoztak az ügyfélnek az új szabályok?

  1. A székhelyszolgáltatást a cégeknek a 17201T adatlapon, míg egyéni vállalkozóknak a 17T101E nyomtatványon le kell jelenteni.
  2. A székhelyszolgáltatásról sz. szerződésben rögzíteni kell azon iratok körét, amelyet a székhelyet biztosító cég magánál tart. Ezen iratokat kötelezően meg kell küldeni alkalmanként a szolgáltatónak. Ez az egyszerűség kedvéért történhet elektronikusan. A jogszabály csak a minimálisan leadandó iratok körét határozza meg, amelyek a következők: a., cégiratok b., hatósági engedélyek c., NAV-hoz történő adatbejelentők d., beszámoló. Ezeket, ha gördülékenyen működik az egész, néhány perc alatt meg tudja küldeni a könyvelő a székhelyszolgáltatónak, akkor amikor az adott hivatalos helyre is beküldi.
  3. Leírták, kimondták – amit évekkel ezelőtt már saját kútfőből levezettem, és amelyet a honlapon is közzétettünk -, hogy nincs helye jogilag postai utánküldésnek, azaz olyan továbbküldésnek a postán keresztül, ahol is a székhelyen nincs levélátvétel.

Mit hoztak a székhelyszolgáltatóknak az új szabályok?

  1. Nem nyújthatnak székhelyszolgáltatást olyan helyen, ahova csak bérleti szerződésük van. Minimálisan használati joggal kell rendelkezniük az adott ingatlanra vonatkozóan, vagy tulajdonjoggal. Magyarán, amin jelezve van az ingatlan-nyilvántartásban a székhelyszolgáltató cég, mint jogosult.
  2. Nyilvántartást kell vezetni a székhelyen fellelhető ingóságokról, illetve iratjegyzéket a kötelezően székhelyen tartandó iratokról cégenként. (tételesen, naprakészen)
  3. Egy napon belül a levélátvételről számítva értesíteni kell az ügyfelet a küldeményről.
  4. Csak olyan szerződést alkalmazhatnak, amely határozatlan idejű lehet csak, és amely egy éven belül rendes felmondással nem mondható fel.

Összességében elmondható, hogy mind a székhelyszolgáltatást végző cégek, mind pedig a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások viszonylag könnyen eleget tudnak tenni a törvényben található szabályoknak. Ez is azt mutatja, hogy korábban is olyan keretek között végezték a tevékenységüket, amelyet utólag deklarált a jogalkotó.

A jogszabály célja nem a székhelyszolgáltatás ellehetetlenítése volt, hanem a keretszabályok kodifikálása, tisztázása. Minden fent vázolt feltételnek a szolgáltatók 90-95%-a eleget tud tenni, kivételt talán csak azok a vállalkozások jelentenek, amelyek béreltek korábban ingatlant így gyakorolva tevékenységüket, és az ingatlan tulajdonosa nem engedélyezett használati jog bejegyzést. Vállalkozásunk a Gross Office Kft., topcegalapitas.hu is maradéktalanul meg tud felelni minden feltételnek, sőt mi személy szerint is örülünk annak, hogy ez a szabály megszületett.

Amennyiben igénybe szeretné venni szolgáltatásunkat, kérem keresse fel honlapunkat a http://topcegalapitas.hu/szekhelyszolgaltatas/ oldalon, telefonáljon a 06 (1) 235-0566-os számon, vagy keresse fel előzetes időpont egyeztetés után központi 200 m2-es irodánkat.

Gálusz Gábor

 

 

 

 

 


Már 2 2017

Új időpont az illetékmentes cégbejegyzési eljárásra: 2017. március 16.

Az illetékmentes cégalapítást lehetővé tevő eljárási szabályt tartalmazó 2017. évi II. törvényt a köztársasági elnök kicsit megcsúszva írta alá, így a Magyar Közlönyben csak tegnap, azaz 2017. március 1-én jelent az meg. Az új jogszabály 9. §-a szerint a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Ennek megfelelően az illetékmentes cégalapítás 2017. március 16-tól él élesben.

Március 16. előtt alapítottam a céget, van lehetőségem illetékmentességre?

Fontos kiemelni, hogy nem a cégalapítás dátuma, az aláírás időpontja a döntő, hanem az eljárás megindításának napja. Így ha valaki hetekkel korábban alapított céget, de e törvény hatálybalépését követően kezdődik a cégbejegyzési eljárás, akkor függetlenül az alapító okirat / társasági szerződés aláírásnak napjától a cégeljárás ugyanúgy illetékmentes.

Ha az informatikai infrastruktúra is úgy akarja…

Bízunk benne, hogy március 16-tól a cégbíróság rendszere, az informatikai kapu, illetve a segédszoftverek pl. cégeditor is kompatiblis lesz az új szabályozással, és nem fordul elő az, mint korábban, amikor ezen hiányosságok miatt egy hétig egyetlen beadványt sem lehetett iktatni a cégbíróságokon.

Gálusz Gábor


feb 21 2017

Biztosan jön az illetékmentes cégalapítás március 1-től…

A mai napon a Parlament 11:10-kor 180 igen szavazat és egyetlen nem mellett elfogadta az illetékmentes cégalapítást lehetővé tevő T/13091. sz. törvényjavaslatot. A jogszabály hatályosulása 2017. március 1. Így március 1. után nem csak közzétételi díj mentesen, de illetékmentesen lehet Magyarországon céget alapítani. Ez alól a zártkörűen működő részvénytársaság jelenti az egyedüli kivételt.

Milyen társasági formákat érint az illetékmentesség?

A korlátolt felelősségű társaságot, betéti társaságot, egyéni céget, közkereseti társaságot, szociális szövetkezetet.

Hogy alakulnak összességében a cégalapítás költségei?

A cégalapítás során a következő tételekre, díjakra kell számítanunk: (topcegalapitas.hu)

– ügyvédi munkadíj: 12.900 + áfa
– JÜB-költség: 1.670 + áfa /fő
– illeték: 0 Ft (50.000 helyett)
– tulajdoni lap lekérésének díja: 1.000 + áfa / ingatlan

Egyszemélyes kft esetén a korábbi 19.774 forint + 50.000 illeték, tehát 69.774 forint helyett mindössze 19.774 forintba kerül a cégalapítás! Ez kevesebb, mint a harmada a korábbi költségeknek. Ebben minden kapcsolódó díj és költség benne van! Sohasem lehetett ennyiből korábban tető alá hozni Magyarországon céget. Ha cégalapítási szándéka van, március 1., azaz jövő szerda után ne késlekedjen, rendelje meg a topcegalapitas.hu-n keresztül.