Már 2 2017

Új időpont az illetékmentes cégbejegyzési eljárásra: 2017. március 16.

Az illetékmentes cégalapítást lehetővé tevő eljárási szabályt tartalmazó 2017. évi II. törvényt a köztársasági elnök kicsit megcsúszva írta alá, így a Magyar Közlönyben csak tegnap, azaz 2017. március 1-én jelent az meg. Az új jogszabály 9. §-a szerint a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Ennek megfelelően az illetékmentes cégalapítás 2017. március 16-tól él élesben.

Március 16. előtt alapítottam a céget, van lehetőségem illetékmentességre?

Fontos kiemelni, hogy nem a cégalapítás dátuma, az aláírás időpontja a döntő, hanem az eljárás megindításának napja. Így ha valaki hetekkel korábban alapított céget, de e törvény hatálybalépését követően kezdődik a cégbejegyzési eljárás, akkor függetlenül az alapító okirat / társasági szerződés aláírásnak napjától a cégeljárás ugyanúgy illetékmentes.

Ha az informatikai infrastruktúra is úgy akarja…

Bízunk benne, hogy március 16-tól a cégbíróság rendszere, az informatikai kapu, illetve a segédszoftverek pl. cégeditor is kompatiblis lesz az új szabályozással, és nem fordul elő az, mint korábban, amikor ezen hiányosságok miatt egy hétig egyetlen beadványt sem lehetett iktatni a cégbíróságokon.

Gálusz Gábor


feb 21 2017

Biztosan jön az illetékmentes cégalapítás március 1-től…

A mai napon a Parlament 11:10-kor 180 igen szavazat és egyetlen nem mellett elfogadta az illetékmentes cégalapítást lehetővé tevő T/13091. sz. törvényjavaslatot. A jogszabály hatályosulása 2017. március 1. Így március 1. után nem csak közzétételi díj mentesen, de illetékmentesen lehet Magyarországon céget alapítani. Ez alól a zártkörűen működő részvénytársaság jelenti az egyedüli kivételt.

Milyen társasági formákat érint az illetékmentesség?

A korlátolt felelősségű társaságot, betéti társaságot, egyéni céget, közkereseti társaságot, szociális szövetkezetet.

Hogy alakulnak összességében a cégalapítás költségei?

A cégalapítás során a következő tételekre, díjakra kell számítanunk: (topcegalapitas.hu)

– ügyvédi munkadíj: 12.900 + áfa
– JÜB-költség: 1.670 + áfa /fő
– illeték: 0 Ft (50.000 helyett)
– tulajdoni lap lekérésének díja: 1.000 + áfa / ingatlan

Egyszemélyes kft esetén a korábbi 19.774 forint + 50.000 illeték, tehát 69.774 forint helyett mindössze 19.774 forintba kerül a cégalapítás! Ez kevesebb, mint a harmada a korábbi költségeknek. Ebben minden kapcsolódó díj és költség benne van! Sohasem lehetett ennyiből korábban tető alá hozni Magyarországon céget. Ha cégalapítási szándéka van, március 1., azaz jövő szerda után ne késlekedjen, rendelje meg a topcegalapitas.hu-n keresztül.


feb 14 2017

Székhelyszolgáltatás: jogalkotói tiszta víz a pohárban

Magyarországon az első székhelyszolgáltatást végző irodák nagyjából a kilencvenes évek közepén kezdték meg a tevékenységüket. Akkoriban még nem volt annyira közismert a vállalkozók, cégek  között ez a tevékenység, mint manapság. Erősen népszerűvé nagyjából az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételével, a cégalapítás könnyebbé tételével váltak. Ennek igazi csúcsa 2011 volt, amikor havonta átlagban 4.000 céget jegyeztek be a hazai cégbíróságok.

Székhelyszolgáltatás, mint nevesített jogi kategória

A székhelyszolgáltatás, mint jogalkotó kategória deklaráltan korábban csak az ügyvédi székhelyszolgáltatás kapcsán létezett. Az alapot ehhez a 2006. IV. tv adta, annak 7/A. §-a, ahol elsőként a zárójelben megjelent a magyar jogtörténetben először a “székhelyszolgáltatás” jogi kifejezése.  “A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely szolgáltatás).” a jogszabály ezen része 2012. március 1-től hatálytalan.

Ehhez a jogi alaphoz csatlakozott a 3/2012. MÜK szabályzat, illetve a 1/2007-es MÜK szabályzat, amelyek pontosan leszabályozták az ügyvédi székhelyszolgáltatás mibenlétét, működését. Ez a szabályozás rendkívül szigorú volt, sem a cégek, sem a cégek nem erőltették. Az ügyvédek által nyújtott székhelyszolgáltatás megszűnt 2012. március 1-vel, pontosabban új szerződéseket ilyen címen nem fogadhatnak többet be.

Székhelyszolgáltatás a gyakorlatban

Székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződést mégis ennek ellenére jellemzően és túlnyomórészt 99.9%-ban, nem ügyvédekkel, hanem a cégek erre szakosodott társaságokkal kötöttek. A cégbíróságok jellemzően minden esetben befogadták ezeket a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelmeket, úgyszintén az előzetes kontrollt gyakorló ügyvédek. Csak Budapesten sejtésem szerint több tízezer ilyen jellegű székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés született.

Székhelyszolgáltatás a viták kereszttűzében

Ugyanakkor a székhelyszolgáltatás jogszerűségével kapcsolatban, –  már ami a cégek által nyújtott szolgáltatást illeti, hisz az ügyvédek által nyújtott székhelyszolgáltatás nem volt kérdéses- , folyamatosak voltak a viták a médiában, háttérbeszélgetések során. Jogászok, ügyvédek, sokszor még NAV ellenőrök is állították: székhelyszolgáltatást márpedig csak ügyvéd nyújthat, a többi jogszerűtlen, és ördögtől való. Fenti jogszabályhelyekre hivatkoztak, amelyekben csak ügyvédek kapcsán szerepel a fogalom. Mégis a NAV ellenőrzött, határozataiban nem vitatkozott, a cégbíróságok nem vitatkoztak. Gyakorlatilag a vita maradt elvi, hisz a cégek folyamatosan vették igénybe és kötötték ezerszámra főleg Budapesten a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket.

Nyilván én is azokkal a hangokkal értettem egyet, amelyek jogszerűnek tartották a székhelyszolgáltatást. Erre vonatkozó véleményem két pilléren állt: az egyik szerint a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés egy a hazai jogi környezet által engedett Ptk-n alapuló egyszerű atipikus szerződés. A második pillér pedig a végrehajtó szervek gyakorlata, melyek következetesen elfogadták, de negatívan megközelítve is mindenképp tűrték ezeket a szerződéseket. A jogi ésszerűség szerint ezek vitathatatlanul és egyértelműen jogszerű szerződések.

Nem volt olyan állami szervezet, amely vállalta volna azt, hogy a viták végére pontot tesz, és jogszabályban kinyilvánítja valamilyen módon, hogy ez egy létező jogintézmény.

Parlament: a cégek törvényesen nyújtanak székhelyszolgáltatást

A vita véget ért. A pontot a vita végére a Parlament tette.

A közelmúltban az Adózás rendjéről szóló törvénybe bekerült a székhelyszolgáltatás, pontosabban a székhelyszolgáltató jogi fogalma, ami a következőképp hangzik: “ aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről “

Ezen jogszabályhely 2017. január elsejétől van hatályban.

A jogszabályváltozás kiemeli, törvényes szinten elismeri és deklarálja a székhelyszolgáltatást.

Gálusz Gábor

 

 


jan 13 2017

Kötelező cégmódosítás 2017

2016. március 1-én a magyar Országgyűlés döntött a kft-kre vonatkozó kötelező cégmódosítás határidejének 2017. március 15-re történő halasztásáról.

A határidő vészesen közeleg, mit kell tudni a kötelező cégmódosításról, kiket érint?

Azon kft-ket érinti, amelyek társasági szerződése 2014. március 15-e előtti, azaz nem az új Ptk szerint készült. A mostani módosítás ezzel együtt azokat a cégeket, kft-ket is érinti, amelyek törzstőkéje nem éri el a Ptk. szerinti minimumot, azaz 3 millió forintot. A mostani kötelező cégmódosítást ezért kötelező törzstőke emelésként is emlegetik, hisz minden olyan kft-nek, amelynek törzstőkéje nem éri el a 3 milló forintot, kötelezően meg kell emelnie azt.

Milyen lehetőségei vannak egy kft tulajdonosának a törzstőke emelésre?

Fő szabályként le kell szögezni, hogy a 3 millió forintra történő törzstőke emelés nem jelenti azt, hogy minden kft-nek 2017. március 15-ig a bankszámlájára be kell fizetnie a jelenlegi törzstőkéje és a 3 millió forint közötti különbözetet.

A társaságoknak csupán elég dönteniük a törzstőke emelésről, de pl. a pénzügyi teljesítést további – a kialakult bírói gyakorlat szerint – 2 évig elhalaszthatják. Ilyen esetben a cégjegyzékben, és társasági iratokban már a 3 millió forintos új jegyzett tőke szerepel, úgy hogy mellette pl. 2019. március 15-e a teljesítési határidő. Ez utóbbi a cégjegyzékről nem tűnik ki, csupán a társaság irataiból.

Csak készpénzzel történő emelés lehetséges vagy van más lehetőség is?

Nem csak készpénzzel történő emelés lehetséges, az alábbi módokon lehet törzstőkét emelni:

  1. Bankszámlára történő teljesítés, melyről a módosításkor az ügyvezető igazolást mellékel
  2. Házipénztárba történő teljesítés, amely a módosítás előtt történt, elég nyilatkozni
  3. Jövőben történő – maximum 2 év lehet a határidő – teljesítés bankba vagy házipénztárba.
  4. Apporttal történő emelés
  5. Meglévő tagi kölcsönnel történő törzstőke emelés
  6. Eredménytartalékból, azaz a cég korábbi ki nem vett nyereségéből történő emelés, mérleg szükséges
  7. Előírt, de ki nem vett osztalék elengedésével történő emelés, amely emeli az eredménytartalékot

Amennyiben egyik módszer segítségével sem tudják, vagy nem akarják megemelni  törzstőkét, az esetben olyan társasági formára kell átalakulni, amelynek minimális jegyzett  igényének meg tud felelni a társaság. Ez kft esetében lehet bt, azaz betéti társaság, netán kkt, azaz közkereseti társaság. Tudni kell azonban, hogy a cégforma váltás hosszadalmas, könyvvizsgálót igénylő költséges eljárás.

Mennyibe kerül a kötelező cégmódosítás, törzstőke emelése?

Alapvetően az Ptk-nak történő megfeleltetés, illetve a 3 millió forintra történő törzstőke emelése illeték és közzétételi díj mentes. Amennyiben a cég adataiban, társasági szerződésben ezeken felül más is módosul pl. székhely, ügyvezető személye stb. az esetben a szokásos illetéket és közzétételi díjakat kell megfizetni.

A kötelező cégmódosítás/ törzstőke emelés ügyvédi munkadíjai szabadárasak, a topcegalapitas.hu ügyvédpartnereinél az ügyvédi munkadíj lehet akár 0 forint, azaz ingyenes is, a partnerek árairól itt tájékozódhat.

Mi történik, ha késedelmesen vagy nem emeli meg a törzstőkét a társaság?

Az esetben, ha ezt észleli a cégbíróság akár 10.000.000 forint bírságot is kiszabhat, illetve végső esetben törölheti a cégjegyzékből végleg a céget.

Gálusz Gábor

 

 


jan 9 2017

Illetékmentes cégalapítás 2017

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, mint előadó által jegyzett T/13091 számot és “a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről” címet viselő törvényjavaslat 2. oldala tartalmazza a következőt: “A szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.

Amennyiben az Országgyűlés megszavazza – amire elég komoly az esély -, a záró rendelkezés szerinti dátumtól Magyarországon illetékmentesen lehet betéti társaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapítani.

A jogszabály záró rendelkezése szerinti hatálybalépési dátum 2017. március 1. Azaz 2017. március 1. után minden bt alapítás, illetve kft alapítás illetékmentes. A rendelkezés a részvénytársaság alapítására nem vonatkozik. Nem vonatkozik a cégmódosításokra sem.

A rendszerváltás óta páratlan helyzet áll elő, hisz sohasem fordult elő, hogy a cégalapítás illetékmentes legyen. Az elektronikus cégeljárás bevezetése után a cégbejegyzési illeték 15.000 forint volt, majd 2012. március 15-től megemelkedett kft-k esetében 50.000, míg bt-k esetében 25.000 forintra. Több más intézkedéssel együtt nagyjából 50%-al csökkent akkor Magyarországon a cégalapítások száma.

A cégalapítás ügyvédi munkadíja szabadáras. Széles a spektrum, kapcsolódó szolgáltatások esetén lehet akár ingyenes is. Ilyen esetben csak az illetéket, a tulajdoni lap díját, és esetleg a személyigazolvány ellenőrzési díját kell megfizetni.

Amennyiben valaki a topcegalapitas.hu-t kéri fel a cégalapítás lebonyolítására, akkor kapcsolódó kedvezmények nélkül egy egyszemélyes kft összköltsége a korábbi közel 70.000 forint helyett maximum 20.000 forintra rúg. Azaz kevesebb, mint harmadába kerül 2017. március 1-e után ugyanaz.

A cégalapítás feltételei 2017-ben változatlanok maradnak.

Gálusz Gábor